A Római Birodalom időszámításunk után 486-ban bukott meg, s ez az időpont egybeesik azzal a klímaváltozási krízissel, amikor egyik évszázadról a másikra a meleg, nedves kellemes klímából Közép-Európa térségeinek időjárása szárazzá és hideggé változott.
A svájci Ulf Büntgen és csapata Európa klímaváltozásait vizsgálta a 2500 évre visszamenően. A kutatók 7284 tölgyfa évgyűrit elemezték ki, s állítják az így megmért hőmérséklet és páratartalom ingadozások összefüggésbe hozhatók nagyobb történelmi eseményekkel, társadalmi konfliktusokkal.
A kutatás egyértelműen bizonyítja azt az elméletet, mely szerint az ókori kultúrák jelentősen függtek az éghajlattól, amely melegebb és csapadékosabb lehetett, mint a mai.
Az ókori meleg és csapadékos időjárása kedvezett a mediterrán térségben évszázadokon át a Római Birodalom fennállásának és jólétének. Az egyik legnagyobb időjárás változás a 250 és 600 körül zajlott. A klímaváltozás, az enyhe lehűlés akkor népvándorlást és zűrzavart eredményezett.
Kínában a háborúk kiváltó oka lehetett a hideg időjárás az elmúlt évezredben.
Halvard Buhaug békekutató kommentálva a vizsgálatot rámutatott arra, hogy a modern társadalmak közel sem függnek annyira az időjárás szeszélyeitől, mint a korábbiak. Az azonban, hogy a mai afrikai polgárháborúknak van-e köze a globális felmelegedéshez a kutatók körében vita tárgyát képezi.
AJÁNLOTT LINKEK:
Bővebben a kutatásról – angolul (New Scientist)
A tanulmány kivonata (Science)
