A levélvágó hangyák – Atta cephalotes – rágóinak elhasználódását az Oregoni Egyetem és az Oregoni Állami Egyetem kutatói mérték a panamai Soberania Nemzeti Park egyik kolóniájában.
Az amerikai kutatók kiderítették, hogy az idősebb hangyák jóval alacsonyabb hatékonysággal vágták ki a levéldarabkákat, mint fiatal társaik.
Hogyan vágják a leveleket a hangyák? A kivágott levéldarabkákat a hangyák elszállítják a bolyba, ahol kinyerik nedveiket, vagy későbbi táplálékot jelentő gombákat növesztenek rajta. A hangyák a leveleket nagyrészt a rágóik fogazata között elhelyezkedő v-alakú pengékkel vágják el. A penge élessége a hangya kikelését követően az ember által valaha kifejlesztett legélesebb borotvapengééhez fogható. Az idő múlásával azonban e pengék elkopnak.
Megkopott rágóikkal az idősebb hangyáknak nehezére esett a levélvágás. A leginkább megkopott fogazatú egyedek már kizárólag csak a levelek szállításában vettek részt, a vágásban nem.
A kutatás jól demonstrálja a társas élet előnyeit. Az emberek esetében is így van ez: aki bizonyos feladatok elvégzésére már nem képes, más területeken gazdagíthatja a társadalmat.
A levélvágó hangyák szigorú hierarchiájú, fejlett társadalomban élnek. A szervezettség e szintjét euszociálisnak nevezzük. A kutatók szerint amellett, hogy a boly profitál a szerepek ilyen rugalmas változtatásából, az a magányos rovarokéhoz képest a hangyák hosszabb élettartamához is hozzájárulhat.
