Vincent Van Gogh 1889-ben halt meg, miután öngyilkos lett. Elmezavara és depressziója, önmarcangolása tönkretette őt. Ez nem ritka a zsenik körében. A legenda szerint egy Paul Gauguinnel folytatott vitát követte a csonkítás. Hans Kauffman és Rita Wildegans hamburgi kutatók szerint a kiváló vívó pályatárs, Gauguin vágta le Van Gogh jobb fülét.
Szerintük Van Gogh azért hallgatott erről, hogy megóvja barátját a büntetéstől. A kardot a Rhone folyóba dobta, mellesleg Van Gogh borotváját sem találták meg az eset után.
Sajátos animáció 16 mm-es filmen az eseményről:
1888. december 23-án a két festő azon veszett össze, egy művésznek követnie kell-e a természetet vagy sem. Gauguin a vita végén elviharzott, Van Gogh pedig magányában levágta fülét, majd az egy újságpapírba csomagolta és egy prostituáltnak adta. Egy nappal később találták meg teljesen véresen.
A németek szerint – akik a feljegyzéseket áttanulmányozták – éppen a prostituált kegyeiért versenyeztek. Mindenesetre sem az egyik, sem a másik forgatókönyvre nincs érdemi bizonyíték.
De hogyan jutott az őrület határára Vincent Van Gogh, aki életében egy fillért sem keresett képeivel, halála után 120 évvel pedig a világ legdrágább festményei az övéi?
Van Gogh képeiből egy válogatás:
Vincent Willem Van Gogh 1853. március 30-án született Zundertben, Hollandiában. 16 évesen egy hágai galériában kap munkát, majd a cég Brüsszelbe és Londonba küldi. A galériában a vendégeknek őszintén beszél a képekről, ez pedig nem tetszik a cégvezetésnek, elküldik. Magányos lesz.
Újra Anglia következik, ahol tanár, majd lelkész lesz, egyre közelebb került ugyanis a valláshoz. Később sikertelen teológiai tanulmányai után Belgiumban dolgozik (apja is lelkész volt egyébként).
Egy belga bányászfaluban nem nézik jó szemmel, hogy nincs tekintélye, gyenge, sokszor síráson kapják. Hol hazaköltözik (már a hollandiai Nuenenbe), hol máshol él, nem találja a helyét, prostituáltakkal kezd ki.
Későn, 27 évesen kezdett festeni. Összesen körülbelül 900 festményt és ugyanennyi rajzot készített, de javarészt élete utolsó íz évében. 1883-tól szenteli minden idejét a festésnek, ide menekül csalódásai elől.
Egy trailer az egyik Van Gogh filmről:
Első jelentős képe a Krumplievők (eleinte nehéz színeket használ, később tért át a ragyogó, világos tónusokra – sokak szerint azért használt sok sárgát, mert a látásával is problémák voltak). Éppen a színeket tanulmányozza Párizsban, Antwerpenben. Nagy szegénységben él, kenyeret eszik, vizet és kávét iszik és cigarettázik.
Megromlanak fogai, állítólag szifilisszel is kezelik, és elkezdi inni az abszint, amelyet sokan betegsége fő okozójaként említenek (akkor még erősen kábító hatású volt ez a gyógynövényekből készült alkohol). Közel 150 pszichiáter próbált betegségei nyomára bukkanni.
Arles-ba költözik, ahol lenyűgözi a provance-i táj. Itt találkozik Gauguin-nel, akivel egy ideig együtt dolgozik, de később megromlik viszonyuk.
Van Gogh ezután folyamatosan idegrohamokkal szenvedett, az emberek is őrültnek hitték, maga is rájött, gyógyíthatatlan beteg. Egyedül egyik testvére (öt volt), Theo tartott ki mellette.
1890-ben Auvers-sur-Oise szanatóriumába költözött, ahová a műkedvelő dr. Gachet kezelte. „Szerintem betegebb, mint én” – mondta róla Van Gogh.
1890. július 27-án kisétált a Saint-Rémy-i mezőre és elviselhetetlen depressziója miatt szíven lőtte magát. Nem halt meg azonnal, még visszament egy fogadóba, ahol szobát bérelt. Két nappal később halt meg. Utolsó mondatai Theo testvére szerint ezek voltak: „ A szomorúság örökké fog tartani.”
AJÁNLOTT LINKEK:
Gauguin vágta le Van Gogh fülét? (nol.hu)
Vincent Van Gogh életpályája (wikipedia)
Van Gogh élete (ekultura.hu)
Van Gogh és füle (bulvaros.hu)
A festő és árnyéka (hetek.hu)
