Mi a hasonlóság a Wurlitzer és a Mirelit között? Nos, az, hogy mindkét márkanév állandósult, és a termékre használjuk az elnevezést. A mirelit áruk mellett gyakran nevezzük az egyszerű zenegépet is wurlitzernek. Ennek persze bizonyára örülne Rudolph Wurlitzer a hangszer – és zenegépgyár egykori alapítója.
A zene értékét már az első zenegépek esetében lefektették, hiszen kezdettől fogva pénzérmével működtek. Az első masinák papírtekercsek és fém lemezek vagy fémtekercsek segítségével működtek, ezek választották ki a kínálatból a kért dalokat.
A Generál együttes Zenegép című dala, amely megszemélyesíti a masinát:
Charlie később önállóan is énekelte a számot, azt ITT akár meg is lehet hallgatni.
Az első zenegépet 1889. november 23-án állították fel San Franciscóban. A kezdeti masinák fa dobozok voltak, néhány gombbal. Később egyre több elem (fém, világítótestek, gombok, üveglapok, csövek és egyéb vizuális eszközök) színesítették őket.
1890-ben Louis Glass és William S. Arnold Edison fonográfját továbbfejlesztve készített el egy szerkezetet, amely a pénz bedobása után négy cső segítségével szolgáltatta a hangot.
Egyes masinákat olyan karral szerelték fel, amelyek segítségével a hallgatók a kezdő lemezbarázdákba helyezhették a tűt. Már az első gépek képesek voltak arra, hogy több dalt játszanak egymás után. 1918-ban Hobart Niblack talált fel egy olyan gépet, amely már automatikusan játszotta véletlenszerűen a dalokat.
John Lennon zenegépe, melyen saját válogatása volt a menü. A 60-as években gyűjtötte össze 40 legkedvesebb rock and roll, soul, “RNB” dalát:
A zenegép angol elnevezése (jukebox) az 1940-es években született meg, a juke jelentése garázda, gonosz. A zenegépek tulajdonosai számolták, melyik számot hányszor játszották le, és a kevés alkalommal sorra kerülőt folyamatosan lecserélték. 1960-tól már sztereó minőségben szóltak a gépek.
A technika fejlődésével, a digitális forradalom előretörésével a zenegépek is töretlenül fejlődtek. Ma már bármelyik kocsmában találkozhatunk kisebb-nagyobb géppel, amelyeken megszámlálhatatlan dal szerepel a tárhely növekedése miatt.
Összességében elmondhatjuk, a zenegépek a virágkorukat a 40-es, 50-es években élték Amerikában, és nem csupán a rock and roll, hanem a swing és a klasszikus zene (például az opera) népszerűsítésében is fontos szerepet játszottak.
Az 1940-es évek legszebb gépei:
Az egyik legnagyszerűbb gyárnak a Franz Rudolph Wurlitzer által 1853-ban, Cincinattiban alapított zenegép- és hangszergyártó vállalkozás számított. Több klasszikus darabot is piacra dobtak, amelyek ma már muzeális értéknek számítanak. A név garancia volt a sikerre. Egy Wurlitzer a szobában vagy a hallban presztízsnek számított.
Az 1945-ös Wurlitzer Model 1015 nevű darabból 56 ezret adtak el, kevesebb mint két év alatt. A pop kultúra ikonjává vált ez a szerkezet, amelyet Paul Fuller tervezett.
AJÁNLOTT LINKEK, FORRÁSOK:
A zenegép története (wikipedia)
A Wurlitzer mai forgalmazói (gibson.com)
Kisfilm a wurlitzerek aranykoráról (gibson.com)
