Mark Tuszynski, a San Diegó-i Kaliforniai Egyetem kutatója és csapata 14 makákó majommal kísérletezett. Egyes majmoknál átvágták a gerincvelő egy részét, majd megfigyelték, hogyan változott a majmok mozgási képessége a következő nyolc hónapban. Ezenkívül megvizsgálták, hogy kialakultak-e a sérült részen új idegi összeköttetések.
A gerincoszlopban futó idegkötegeken keresztül zajlik a kommunikáció az agy, valamint az izmok, a bőr és a belső szervek között. Amennyiben a gerincvelő megsérül, bénulások következnek be. Mivel a test jelei sem jutnak el vissza az agyba, az érintett részek érzéketlenné válnak.
A kísérletben a makákók közvetlenül a sebészeti beavatkozást követően alig voltak urai jobb kezüknek és jobb lábuknak. A következő hetekben azonban meglepően gyorsan regenerálódott a gerincvelő. Négy hét elteltével a majmok jóval könnyebben mozogtak már. Az idegi összeköttetések száma közvetlenül a sérülés után 80 százalékkal csökkent a gerincvelőben, azonban eredeti kapcsolatok több mint felének helyébe újak léptek.
REMÉNY A BÉNULTAKNAK
Az új kapcsolatok kiindulópontjai az operáció során érintetlenül hagyott idegsejt-nyúlványok, az úgynevezett axonok voltak. Hogy létrejöttüket mi váltotta ki, egyelőre tisztázatlan. Annyi biztos, hogy a rágcsálóknál, amelyeknél legtöbbször vizsgálják a gerincvelő-sérüléseket, nem tapasztalható ilyen nagyfokú regeneráció.
Tuszynski és kollégái remélik, hogy további kutatásokkal sikerül majd olyan gyógyszereket vagy génterápiás kezeléseket kifejleszteni, amelyek segíthetnek a deréktól lefelé bénultaknak. Hogy ez egyáltalán lehetséges-e, a jövőben fog kiderülni.
AJÁNLOTT LINKEK:
Neurológiai poszter a gerincvelőről (Nature Neuroscience)
