Nessie élt, él és élni fog. Így van ez a legendákkal, legyen azok pozitív vagy negatív hősök a történelemben. A Loch Ness-i szörny (akit a britek Nessie-nek hívnak) vonatkozásában persze nem ambivalens érzéseink vannak: miért hívjuk szörnynek, ha egyszer a létezését kívánjuk, mellesleg nem bántott senkit.
Ki gondolná, hogy Nessie-t három tóban is látták már. Hogyhogy nem, mindhárom tó igen mély, a partján erdei fenyők állnak – a több száz egyéb tóval ellentétben. Jégvájta tavakból (loch-okból) majdnem 500 van Skóciában. Pontosan emiatt gondolja több tudós is, hogy a kutya itt van elásva.
1936 – Malcolm Irvine felvétele:
Az erdei fenyők rengeteg gyantát termelnek, többet, mint a többi típusú fenyő. Amikor egy idős fa elpusztul, beleesik a vízbe, és elkezdi kiereszteni a gyantát. Az anyag ott marad a felszínén, és egy idő után a fában lévő gázok nem tudnak kiszabadulni. Pontosabban ki tudnak, de csak úgy, hogy hólyagokat képeznek a gyantán, és ez a felhajtóerő elég ahhoz, hogy a fákat felemelje a víz felszínére. A hólyagok egyre nagyobbakká válnak, a fa egyre gyorsabban emelkedik felfelé.
Egy idő után persze szétrobbannak, a fa teste pedig a víz alá süllyed, ennek ellenére ezeket a sokszor eldeformálódó fatesteket láthatják szörnyeknek az emberek. Hihető, ugye?
1992-ig több mint háromezren látták a szörnyet, 1961-ben vizsgálóbizottságot állítottak fel. A Noch tó egyébként 240 méter mély és 36 méter hosszú.
Alighanem egy jól sikerült hamisítvánnyal van dolgunk:
A tekintélyes BBC csatorna is rengeteg alkalommal foglalkozott Nessie-vel, és 2003-ban egy 600 fős kutatócsoport vizsgálataira hivatkozva kategorikusan kijelentette, nem létezik semmiféle szörny. Ha létezne, őshüllőféle állat lenne, de egy ilyen élőlény tüdőműködésére vonatkozóan nem lehetett semmiféle jeleket felfedezni a tóban.
Bizonyos Luiggi Piccardi olasz geológus is egyetért azzal, nincs lény a tóban. Arra emlékeztetett, egy szeizmikus törésvonal alatt fekszik a nevezetes állóvíz, amely miatt kisebb földrengések alakulnak ki. Ezek során gázok szabadulnak fel, és a turbulencia miatt a víz is érdekes alakokat ölt.
Az első feljegyzések egyébként már 565-ben megszülettek, akkor Szent Kolumba folytatott a térségben misszionárius tevékenységet. Írország és Skócia védőszentje hajókázott a tavon, majd egy társa után akart úszni, akkor találkozott a szörnnyel.
No, itt elképedünk egy pillanatra, aztán feltesszük a kérdést, vajon ki, mennyit fizetett a trükkért:
A XIX. század végén szalamandrához, lóhoz hasonlító lényekről írtak a korabeliek, de a szörnyvadászok a 30-as években szaporodtak meg, amikor útépítései munkálatok kezdődtek a környéken. Az első cikk az Inverness Courier-ban jelent meg Nessie-ről, Inverness városa van a legközelebb a tóhoz – az írás egy bálnára hasonlító lényről ír.
1933. november 12-én született meg az első kép főszereplőnkről, de igen nagy képzelőerő volt szükséges ahhoz, hogy az azt tanulmányozók belelássanak egy élőlényt.
Az első valamire való kép 1934-ben készült R. K. Wilson jóvoltából. Ő halálos ágyán állítólag beismerte, hogy egy makettről készült a felvétel, ám sokan nem tartják valószínűnek a vallomását. Négy képet készített, a szörny nyaka mindegyiken másképp áll, ezért hihetünk (?) valódiságának.
Íme, az első kép Wilson gépéből:
Többször, több expedíció is indult a helyszínre, volt, hogy húscafatokkal próbálták kicsalni, mások ultrahangos vizsgálatokat folytattak (1968-ban állítólag egy nagy testű élőlény létezésére utaló jeleket is tapasztaltak a szakértők).
Robert Rimes és csapat végezte a legalaposabb kutatásokat. 1972. augusztus 8-án, 1 óra 40 perckor a jelzőműszer egy hét méteres objektum felbukkanását jelezte a vízben. Két nagy termetű „valami” tűnt fel egy menekülő lazac mögött. A laboratóriumba küldött szonárképek megerősítették a 3 méter hosszú nyúlvánnyal bíró objektumok létét. Ezen felvételek alapján el is nevezték az állatot: rombusz uszonyú Nessie szörnynek (Nessiteras rhombopteryx). A skót tudományos akadémia felháborodott az eredményeken, és meg is vonta a támogatást Rimestől. Perdöntő bizonyíték nem volt Rimes tarsolyában.
Természetesen film is készült a legendáról:
Az abszolút szkeptikusok egyik igen erős érve, hogy nemcsak élő, de halott példányt sem sikerült találni az élőlényből. Ráadásul a fenntartható populációhoz legalább 10 élőlény együttes létezésére van szükség.
Egy biztos, a környék örül a legendának, több millió fontos bevétele származik a turisták érkezéséből.
Persze, nemcsak a helyszínen lehet “vadászni”, a távolból, mi is megtehetjük egy ÉLŐ WEBCAMERA segítségével. Kellemes várakozást!
AJÁNLOTT LINKEK, FORRÁSOK:
Lehet, hogy meghalt a Loch Ness-i szörny (origo.hu)
Adalékok Loch Nesshez (shakuecho.com)
Minden a szörnyről (lochness.lap.hu)
A legenda nyomában (index.hu)
A fenyőfa-elmélet (klte.hu)
Nessie a facebookon
Loch Ness Monster (Wikipedia)
