A mai napig nem tudni, vajon az emberek közötti különbségtétellel szembeni elutasítás, a tolerancia jele vagy esetleg az egy-egy fajta tenyésztőitől való félelem volt-e az oka, hogy egy keverék kutyát küldtek fel a szovjetek az űrbe, mindenesetre így történt.
Lajka a hidegháború áldozata volt. A Szputnyik-2 fedélzetén lőtték fel 1957. november 3-án. Feltehetően sohasem került volna a kamerák kereszttüzébe az eb, hiszen egy moszkvai sintértelepen választották ki kísérleti alanynak. Volt két vetélytársa is (Muszka és Albina), akiket szintén kiképeztek a nagy útra, végül ő húzta a rövidebbet. Visszautat ugyanis nem terveztek a műholdnak a szovjetek.
Hruscsov beszéde és a Szputnyik fellövése:
A kiképzés 20 napig tartott, melynek során egyre kisebb ketrecekbe zárták őket, valamint a centrifugális erőre és a zajhatásokra való reagálást figyelték. Az ebek rosszul reagáltak, nagyon erősen megnőtt a szívverésük, nem adtak vizeletet és ürüléket, így lassítani kellett a kiképzésen.
Lajka nem tudott mászkálni az „utasterében”, csak felállni, leülni és lefeküdni, hiszen láncokkal rögzítették a testén lévő hámot. A lajka egy szibériai kutyafajta, amely a huskyra hasonlít. Főszereplőnk egyik őse egy ilyen példány volt, a másik szülő pedig egy terrier.
Az élő szervezet viselkedését tanulmányozták volna Lajkán, mivel azonban a fellövést követő órákban már elpusztult a kutya, ez egy hamvába holt kísérlet volt. Annyiban eredményes volt az út, hogy a kutya kibírta a Föld körüli pályára állást, és a súlytalanság állapotát is.
A Szputnyik-2
Négy méter magas, kúp alakú és nagyon nehéz műhold belsejében, gömb alakú tartályokban helyezték el a műszereket és a kutya szűkös otthonát is. Beépítettek egy oxigéngenerátort és egy hűtőventilátort is. Ez biztosította Lajkának a levegőt és azt, hogy ne égjen meg. A kis eb egy hétre elegendő, zselé állagú élelmet kapott. A keletkező ürülék tárolására egy, a fenekére erősített zsák szolgált.
A hidegháború egyik fő jelképei voltak az űrrepülésben bekövetkező forradalmi változások. A szovjetek mindenképpen presztízsgyőzelmet szereztek az első műhold, a Szputnyik fellövésével, de ezzel nem elégedtek meg (később az Egyesült Államok az első Holdra szállással alaposan behozta hátrányát).
Közönségdíjas kisfilm Lajkáról a 2007-es Rio de Janiero-i filmfesztiválról:
Egy ballisztikus rakéta röpítette az űrbe Lajkát és a Szputnyikot. ( Az amerikai űrkutatási hivatal szerint Lajkát már október 31-én, három nappal a fellövés előtt elhelyezték a kis kabinjában.)
Az orrkúp nagyon hamar levált a járműről, ezért a hőmérsékletérzékelő rendszer nem tudott megfelelően működni. A hőmérséklet nagyon gyorsan 40 fok fölé emelkedett a belsejében.
Lajka szívverése az indulás előtti 103-ról rövid időn belül 240-re emelkedett, csak három óra után állt vissza az eredeti állapotba.
A műhold adatai alapján Lajka evett is valamicskét az ételéből, de a hetedik óra után már nem érkeztek jelek a Szputnyikról. A kutya elpusztult, leginkább a túlhevült kabin forrósága miatt – a halál okát csak 2002-ben ismerte el a stáb egyik volt tagja, addig ezt nem így kommunikálták.
A Szputnyik-2 1958. április 14-én, 162 napnyi keringés után tért vissza a légkörbe, ahol elégett. Összesen 2570 alkalommal kerülte meg a Földet.
Egy emlékdal az első asztronautának:
Az, hogy Lajkának esélye sem volt a túlélésre, természetesen kiverte a biztosítékot az állatvédő szervezeteknél (a szovjetek állítólag egy hét után mérget adagoltak volna élelmébe, így a kegyes halál útjára terelték volna az ebet). Több tüntetés is volt akkoriban szerte a világon az állatok védelme érdekében.
Lajkának egyébként több helyen is szobrot állítottak, elsőként a moszkvai katonai repülési és űrkutatási orvostudományi intézet közelében.
„Ahogy telik az idő, egyre jobban sajnálom. Nem kellett volna ezt tennünk. Nem tudtunk meg annyit a küldetésből, hogy igazolja egy állat halálát” – ezt egy az állatok az űrben programban dolgozó szovjet szakértő nyilatkozta Lajka szerepéről.
AJÁNLOTT LINKEK, FORRÁSOK:
Az igazság Lajka haláláról
Az első élőlény az űrben
Lajka emlékoldal
Lajka szerepe
