Egy antik hadihajó maradványaira bukkantak Szicíliától nyugatra az RPM Nautical Foundation régészei, Levanzo szigete mellett. Itt zajlott a Kr. e. 241-ben az első pun háború döntő ütközete. A hajó valószínűleg a csatában is részt vett.
“Klasszikus tengeri ütközet volt, amelyben a feltörekvő Római Köztársaság megsemmisítő csapást mért Karthágóra” – magyarázta Jeffrey G. Royal, az amerikai szervezet régésze.
A hajó faanyaga megsemmisült az elmúlt csaknem 2500 év során, csupán a bronzból készült döfőorrot – rostrumot – találták meg. Ezzel ütöttek csata közben léket az ellenséges hajó oldalán.
A régész a felfedezést úgy jellemezte: “Még sohasem sikerült ókori hadihajót felfedezni, ez a tengeri régészet Szent Grálja. Legfeljebb a döfőorr vagy a láncvezető szerkezet egy-egy része kerül elő.”
A döfőorr sok mindent elárul az ókori hajókról, arról, hogyan helyezkedtek el a fagerendák, mekkorák voltak, és hogyan kapcsolták ezeket össze.
DÖFŐORR EGY HALÁSZHAJÓBAN
A most előkerült döfőorr a harmadik, amelyet az adott helyszínen felfedeztek. Az RPM Nautical Foundation régészei 2008-ban hoztak a felszínre egy rostrumot, amelyben famaradványok is megőrződtek. Utóbbiak radiokarbonos kormeghatározásával derítették ki, hogy a hajó az első pun háború végén süllyedhetett el.
Három évvel korábban egy halászhajó hozott a felszínre ugyanitt egy döfőorrot, amelynek felirata az adott korból származott.
A most talált rostrum alakjában és kidolgozásában a 2008-as lelettel azonos. Tehát első ízben van régészeti bizonyíték arra, hogy itt egy ókori tengeri ütközet zajlott. A régészek egyelőre csak feltételezik, hogy a rostrumok római eredetűek.
Pun háborúként az egymással vetélkedő két hatalmas ókori állam, Róma és Karthágó között a Földközi-tenger nyugati részének uralmáért és új területek szerzéséért vívott három háborút emlegetik, ezek eredményeként vált Róma a Földközi-tenger medencéjének urává.
Az első pun háború Kr. e. 264-241, a második Kr. e. 218-201, a harmadik pedig Kr. e. 149-146 között zajlott.
