„Habemus papam!” – hangzott el 1978. október 16-án, negyed hatkor Rómában – a nyolcadik szavazási forduló után. Ekkor jelent meg a Szent Péter Bazilika erkélyén II. János Pál. Karol Jozef Wojtyla az első nem olasz pápa volt 1523 óta!
„Messziről jöttem. Ha majd elhibázok valamit olaszul, ti kijavítotok!” – mondta első megszólalásakor. Az első pillanattól szerették Rómában és szerte a világon. Zbiegnew Brzezinski, aki több amerikai elnök külügyi tanácsadója is volt, azt jósolta beiktatásakor: “Nagy pápa lesz belőle!” Igaza lett – a harmadik legtovább „hivatalban” lévő egyházfő.
Amikor bejelentették pápává választását:
Karol Wojtyla 1920. május 18-án született Wadowiczében, a Krakkótól 50 kilométerre lévő településen. Apja Karol Wojtyla nyugalmazott katonatiszt és szabó volt, anyja Emlilia Kaczorowka tanítónő. Édesanyja 1929-ben, bátyja 1931-ben meghalt.
Fiatalon sokat sportolt, evezett, síelt, hegyet mászott.
9 évesen lett elsőáldozó, 18 évesen bérmálkozott. 1938-ban a krakkói Jagelló Egyetemre iratkozott be, de szeretett játszani, és egy drámaiskolát is elvégzett. A bölcsészeti tanulmányokat a háború miatt megszakította. Kétkezi munkásként dolgozott.
A háborús élmények is arra vezették, hogy egyházi tanulmányokat folytasson – de mindezt titokban: 1942-ben kezdte a papi tanulmányokat Krakkóban. 1946-ban szentelték pappá, majd Rómába küldték, ahol egy francia pap felügyelete alatt dolgozott. 48-ban lett doktor, Belgiumban, Franciaországban dolgozott lengyel emigránsok lelkészeként.
Lengyel film II. János Pálról:
1948-ban tért vissza Lengyelországba, 51-ig a krakkói egyetem káplánja, majd a krakkói és lublini egyetemen lesz professzor, hogy aztán 1962 és 65 között aktívan részt vegyen a II. vatikáni zsinat ülésszakain. 1964. január 18-án Krakkó érsekévé választják. 1967 májusában VI. Pál bíborossá nevezi ki.
Egy életút – képekben:
1978-ban meghal VI. Pál pápa helyére Albino Luciani velencei pátriárkát választják meg, de ő 33 nap után – eddig ismeretlen okokból – meghal. Az újabb konklávé 1978. október 16-án, a nyolcadik szavazási fordulóban Karol Wojtylának szavaz bizalmat (a 111 voksból ekkor 104 őt támogatta, főleg a német és osztrák bíborosok „lobbija” után). Felszállt a füst a Sixtusi-kápolnában.
Politikus és utazó pápa
A (volt) kommunista országok közül mindegyikben járt, kivéve Oroszországban, Észak-Koreában és Kínában, Castróval többször is találkozott.
Első audienciáján a szovjet külügyminisztert fogadta, rögtön az első évben közvetített az argentin-chilei konfliktusban. Járt nála az összes amerikai elnök, Jasszer Arafat, az iráni vezető, Izrael közjogi méltóságai, a protestáns és anglikán egyház vezetői, királyok, közéleti személyiségek. Egy miniszterelnököt épp olyan közvetlenséggel fogadott, mint egy breaktáncos fiatalembert.
Egy emlékfilm Karol Woytiláról:
1981. május 13-án, délután 5 óra 13 perckor a török Ali Agca három lövést ad le a Szent Péter téren. A pápamobil hátsó ülésén lehanyatlott, a Gemelli kórházban 6 órás műtét után stabilizálják állapotát. 20 napot tölt a kórházban, Agcának megbocsát. Állítólag a KGB megbízásából a bolgár titkosszolgálat adta a terrorista kezébe a pisztolyt.
Elment a római zsinagógába, a jeruzsálemi siratófalhoz, a damaszkuszi mecsetbe. Bangkokban a buddhistákkal, Canterburyben az anglikánokkal imádkozott. Bocsánatot kért a protestánsok és a zsidók elleni bűnökért, Konstantinápoly keresztes kifosztásáért, a latin-amerikai és ázsiai erőszakos hitterjesztésért, az egyház összes múltbéli bűnéért elnézést kért, Galileit is rehabilitálta.
Lengyel emlékfilm:
A fiatalokkal rengeteget találkozott, nyitott volt mindenre, bennük látta az egyház jövőjét. Többször szakított a protokollal, használta a tömegmédiát, valójában nevezhetjük sztárnak is. Nyíltan kiállt egy-egy nemzetközi konfliktusban az egyik fél mellett, leginkább például a béke érdekében: szólt az angol-argentin, az izraeli-arab, a balkáni konfliktusról, de a szocializmus felbomlásában is szerepet adnak neki.
Egyedül a homoszexualitás elfogadásának mellőzése és a cölibátus eltörlésének hiánya miatt kritizálták. No, meg az abortusz és a terhesség-megszakítás teljes elutasítása miatt. Sokan úgy gondolják, János Pál nem volt konzervatív, de az enciklikáit, megnyilatkozásait tekintve nagyon is annak tekinthető.
II. János Pál, a béke pápája – filmajánló:
A zsidókkal történő párbeszéd
A két felekezet megbékélésében óriási szerepe volt. Az egyház kétezer éves története során először látogatott el a római zsinagógában (1986-ban), majd a Vatikánban fogadta a jeruzsálemi főrabbit. 1998-ban a Soáról szóló pápai dokumentumban emlékezett meg a holokausztról, 2000-ben a Szentföldre látogatott, és Izraelben, a jeruzsálemi Siratófalnál imádkozott és kért bocsánatot a zsidóságtól a keresztények által velük szemben elkövetett bűnökért.
Irányítása alatt a katolikus egyház egyetemes világegyház lett, amely mindenkivel képes volt fenntartani a párbeszédet.
Egy róla szóló játékfilm első része:
Magyarországon
Először 1991 augusztusában járt II. János Pál pápa Magyarországon. Az ötnapos alatt Paskai László prímáson és a Magyar Katolikus Püspöki Kar tagjain kívül találkozott Göncz Árpád köztársasági elnökkel, Antall József miniszterelnökkel.
Közéleti személyiségek is tiszteletüket tették a látogatáskor (Sinkovits Imre a képen):
Legközelebb öt évvel később, 1996 szeptemberében jött hazánkba, fogadta őt Horn Gyula miniszterelnök is. Itt tartózkodásai során ellátogatott Debrecenbe, Pannonhalmára, Máriapócsra, Szombathelyre.
II. János Pál a Népstadionban fiatalokkal találkozott:
104 utazása során 129 országot látogatott meg.
455 év óta ő volt az első nem olasz pápa.
Több mint egymillió kilométert tett meg utazásai során.
144-szer járt Olaszországon belül.
Róma püspökeként 334 parókia közül 301-ben járt.
469 embert avatott szentté, 1340-et boldoggá.
14 pápai enciklikát, 13 apostoli buzdítást, 11 apostoli alapszabályt adott ki.
42 apostoli levelet, 3 könyvet írt.
201 bíborost nevezett ki.
700 audienciát adott államfők részére, 235-öt miniszterelnököknek.
Beszédeit maga írta, ő volt az első, aki bocsánatot kért az egyház bűneiért, és aki ellátogatott Izraelbe.
Több mint 20 alkalommal kíséreltek meg ellene merényletet.
Halála
2005. április 2-án, magyar idő szerint 21 óra 37 perckor hunyt el. Halálhírét Joaguín Navarro-Valls vatikáni szóvivő jelentette be. Akkor már közel százezren virrasztottak a Szent Péter téren. Ujjáról lehúzták a pápai gyűrűt, ezzel kezdetét vette egy új időszak.
II. János Pál halála után:
Több betegség is kínozta már (1995-ben csípőprotézis-műtéte volt, 1992-ben jóindulatú daganatot távolítottak el a vastagbeléből, 1996-ban vakbélműtét várt rá), de leginkább a Parkinson-kór döntötte le.
AJÁNLOTT LINKEK, FORRÁSOK:
Minden Karol Wojtyláról
A mult-kor írása a legek pápájáról
Filmajánló
A zsidók és a pápa kapcsolata
II. János Pál pápa műve
