Graham Chapman, John Cleese, Eric Idle, Terry Jones, Michael Palin és Terry Gilliam. Az 1969-ben alapított Monty Python csoport tagjai. Az általuk készített Repülő Cirkuszt a BBC 1969 és 1974 között sugározta. Róluk szólnak az alábbi sorok, melyeknél többet mondanak a beillesztett videófelvételek.
Ahol mi, magyarok vagyunk a főszereplők – Magyar szótár:
A megalakulás
Palin és Jones az Oxfordi Egyetemre, Cleese, Idle és Chapman a Cambridge-i Egyetemre járt, ott ismerkedtek össze. Az egyetlen amerikai taggal, Gilliammel Cleese találkozott először, New Yorkban. A két nagy múltú és neves egyetemre nem akárkiket vesznek fel, ebből is látszik, hogy a rendkívüli intelligenciával megszerkesztett produkcióiknak volt alapja. Chapman, Cleese és Idle a Cambridge Footlight csoportosulás tagjai voltak, így jutottak el előadásukkal New Yorkba.
Látva az itt-ott előadott produkciókat, először az ITV tett ajánlatot egy saját műsor készítésére, méghozzá a Palin-Jones-Idle-Gilliam kvartettnek. A BBC viszont a Cleese-Chapman párosban látott fantáziát. Végül az ITV késlekedett, John Cleese pedig Palinnal megegyezett a közös munkában.
Monty Python Repülő Cirkusza
A jeleneteket két különálló páros írta, Cleese és Chapman, valamint Palin és Jones dolgozott együtt, Idle külön írt. Pár napos demokratikus vita során választották ki az megvalósítandó forgatókönyveket. Gilliamnak szabad keze volt az animációk elkészítéséhez.
A klasszikus Papagáj-jelenet:
A Repülő Cirkusz elnevezés mellett a kalapban ott volt még a Bagolynyújtó idő, A varangymagasztaló pillanat is. Michael Mills, a BBC egyik főszerkesztője javasolta a cirkusz elnevezést, emellé a csoport a Repülő kifejezést tette hozzá, nehogy összekeveredjenek a hagyományos cirkuszi produkciókkal.
A Monty Python mellett ott volt a kalapban Gwen Dibley, Barry Took és Arthur Megapode is, végül a már ismert névre esett a választás. Máig nincs egyértelmű válasz a Monty elnevezés eredetére, de a Pythont John Cleese javasolta.
Formabontó stílus
Két össze nem illő elem összekapcsolása, szabad asszociáció, szürreális, abszurd, olykor fekete humor jellemezte őket. Ugyanúgy kigúnyolták a híres politikusokat, média-személyiségeket, művészeket, mint a londoni kispolgárokat, pletykás háziasszonyokat. Hadat üzentek a történelemkönyveknek, a mitológiának, az orvostudománynak, vallásnak és a művészeteknek. Gyakran használtak feliratokat és archív felvételeket.
Az Idétlen járások minisztériuma:
A Python-humor nem lenne igazi angol humor, ha nem hatná át állandóan az önirónia. Gyakoriak a kiszólások, a „kínos pillanatok”, amikor a szereplők elfelejtik szövegüket, és a forgatókönyvet kezdik bogarászni.
Gyakran főcím nélkül kezdődtek a jelenetek, máskor a stáblista a műsor közepén futott a képernyőn. Lényegtelen beszólásokat és teljesen oda nem illő szövegeket szúrtak be az abszurd előadásaikba.
Gilliam gyakran használta klasszikus művek részleteit szkeccseihez, a főcímet összetaposó láb például Cupidóé, egy olasz reneszánsz festő, Bronzino képéről való. A női szereplőket maguk játszották el az esetek 90 százalékában, kizárólag a jó nő szerepre szerződtették Carol Clevelandet.
A televízióban
A Monty Python Repülő Cirkuszának első szériájának vetítését 1969. október 5-én kezdte el a BBC, késő este adták, ráadásul nem folyamatosan és nem országosan. Az érdeklődés nagy volt, így folytathatták.
Az alkotók megtiltották a szinkronizálást, azt, hogy kihagyjanak jeleneteket a műsorból és azt is, hogy reklámokkal szakítsák meg azokat. Később a szinkronizálásra vonatkozó tilalmat olykor feloldották. A magyar fordítást Galla Miklós készítette.
Az Oscar Wilde-jelenet:
John Cleese a harmadik széria után kivált a Monty Pythonból, mert úgy érezte, nem tud újat mutatni. Feleségével, Connie Booth-tal akart sorozatot készíteni. Eközben Chapman az alkohol rabja lett, nehéz volt vele együtt dolgozni. A társulat a csoport életének derekától folyamatosan veszekedett.
Eric Idle így vallott John Cleeseről: „Nehéz ember, nem könnyű vele jóban lenni. Azért olyan vicces, mert sohasem akarta, hogy szeressék. Ez valamiféle magával ragadó, arrogáns szabadságot ad neki.”
A Repülő Cirkusz 45 részt (három darab 13 részes és egy darab 6 részes évadot) élt meg 1974-ig, az utolsóban már csak Monty Python néven futott. Az Egyesült Államokban 1975-ben mutatták be a Repülő Cirkuszt, hatalmas sikert ért el.
Filmsikerek
A Gyalog galopp (1975): A történet az Artúr-mondakörben játszódik. A költségvetés eredetileg 150 ezer font volt, de később adományokból kiegészült 230 ezerre, az adományozók között ott volt a Led Zeppelin és a Pink Floyd is.
A kevés pénz miatt nem tudtak lovakat venni. Ebből adódott a film egyik legemlékezetesebb poénja: amikor a lovagoknak méltóságteljesen lovagolniuk kellene, csak ők maguk ugrálnak.
A Brian élete (1979): A film nem Jézus életét gúnyolja ki. A főszereplő nem a Messiás, hanem a szomszéd jászolban született ember.
A filmet Tunéziában forgatták le. A forgatókönyvet az utolsó pillanatban visszadobta a támogató, de George Harrison (Beatles) megmentette a csapatot, összeszedett 5 millió fontot – fel is tűnik a filmben. Chapman játszotta a főszereplő Briant és Fikusz Kukiszt, a többiek több mint negyven szereplőt játszanak el.
A film végén tömeges keresztre feszítést láthatunk, a szereplők az Always look on the bright side of life (Mindig az élet napos oldalát nézd) című dalt éneklik. Ez ki is verte a biztosítékot néhány egyházi szervezetnél, és több brit város és néhány ország betiltotta a filmet.
Always look ont he bright side of life:
Az élet értelme (1983): Az ember életét követi végig a fogantatástól a halálig. Ezt is Jones rendezte a Brian életéhez hasonlóan. Tele van fekete humorral. A film megjelenésekor a csoport tagjai bevallották, hogy „akit csak lehet”, meg akartak sérteni. Ez volt az utolsó munka, amelyben mind a hatan együtt dolgoztak.
Utóélet
A társulat sokat köszönhet George Harrisonnak, aki anyagilag támogatta őket a 70-es években, ezért is vettek részt a tiszteletére rendezett emlékkoncerten, amelyen az általa nekik írt két dalt adták elő. Graham Chapman 1989-ben halt meg.
John Cleese így emlékezett vissza gyászbeszédében barátjára: „Az elmúlt éjszaka, amikor ezt a beszédet írtam, szinte hallottam suttogó szavaid: Jól van Cleese, gondolom büszke vagy arra, hogy te vagy az első ember, aki kimondta a tévében a szar szót. Nos, ha effajta faladatokra vagy hivatott Cleese, akkor arra kérlek, légy te az első ember, aki kimondja egy temetései beszéden azt, hogy: bassza meg!”
Spam – jelentése szemét, azóta több mindenre használjuk a kifejezést:
A szereplők – a felbomlás után – filmeztek tovább, John Cleese feleségével megcsinálta az egyik legsikeresebb angol sorozatot, a Waczak Szállót. Palin és Cleese szerepelt A hal neve: Wanda című filmben, Gilliam pedig elkészítette a Münchausen báró kalandjai című alkotást, melyben Idle is játszott. Az Utazás Michael Palinnel szintén sikeres produkció volt.
1999. október 9-én (a Repülő Cirkusz indulásának 30. évfordulóján) a BBC2 egész esti műsorát a Monty Pythonnak szentelte. Az újra összeállni kérdés nem időszerű a tagok szerint Idle szerint addig biztosan nem, amíg Chapman vissza nem tér a halálból. A szófordulatot állítólag Harrison is használta: „Nem dolgozunk addig együtt, amíg John Lennon halott.”
2005-ben Nagy Britanniában a Palin minden idők 30., Idle a 21., Cleese a 2. legjobb humoristája lett (Peter Cook volt a győztes).
2005 márciusában az összes még élő szereplő együtt vett részt Eric Idle Spamalot című, a Gyalog galopp alapján készült musicaljének bemutatóján – a darabot a Madách Színház is játssza.
AJÁNLOTT LINKEK:
Minden a Monty Pythonról
Egy sajátos humor
A filmvilag.hu cikke
Pythonline
Monty Python a wikipédián
