„Megérteni és megóvni a Földet, felfedezni az univerzumot, és élet után kutatni” – a NASA egyik mottója.
Kétségtelen, az emberiség története új dimenzióba került a világűr meghódításával, de a mai magyar kifejezéssel élve „látványberuházások” értelme mindig megkérdőjelezhető. Az amerikaiak a Szputnyik fellövése után azonban egy olyan központ létrehozásával válaszoltak a hidegháborús kihívásokra, amely komoly tudományos munkát is végez a különböző expedíciók és programok mellett.
Az első, egyben legnagyobb lökést egy űrügynökség létrehozására az a hír adta, amely 1957. október 4-én látott napvilágot az Egyesült Államokban: a szovjetek fellőtték a Szputnyik-1 műholdat. A hidegháborúban ez nem feltétlenül eszmei értékkel bírt az amerikai számára, hanem haditettnek.
Az USA is készült fellövésre, de logisztikailag nem voltak egységesek, technikai lemaradásban voltak. Ennek ellenére 1958. január 31-én ők is útnak indítottak egy műholdat, az Exploerer-1-et. Eisenhower helyre akarta állítani az ország büszkeségét, és 1958. október 1-jén hatályba lépett rendelete, amely központosította az addig tevékenységeket, és létrehozta a NASA-t (National Aeronautics and Space Administration – Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatal).
Emberek az űrben
Tetézte a bajt, hogy Gagarin személyében a Szovjetunió ismét átlépett egy lélektani határt: 1961. április 12-én a Vosztok űrhajóval első emberként járt a világűrben. Az USA nemzeti céljainak élére John Fitzgerald Kennedy állította az űrkutatást, amivel a NASA Amerika legfontosabb szervezetévé vált. Megfogalmazta a célt is: embert küldeni a Holdra. Ezt persze elő kellett készíteni különböző programokkal.
Kennedy döntése után történelmet ír Amerika – hangulatos NASA-történet képekben, zenével (zene: Alphaville, Queen):
A Mercury-program keretében küldött először a világűrbe embert az Egyesült Államok: 1961. április 25-én Alan Shepard űrugrást hajtott végre, 1962. február 20-án John Glenn viszont körberepülte a Földet. A Gemini-program keretében 16 űrhajós 600-szor kerülte meg a Földet. A Mercury-program folytatása, és az Apollo-program előkészítése volt.
1969. július 21-én következett el az emberiség számára nagy, egy ember számára kis lépés: az Apollo-program keretein belül Neil Armstrong és Edwin Aldrin rálépett a Hold felszínére. 1972 decemberéig még öt űrhajós élhette át ezt az élményt, az utolsó az Apollo 17-program nevet viselte.
Ember a Holdon – 1969:
A hetvenes években aztán megtörtént a „békekötés” a szovjetekkel, melynek látható eredménye azóta is szolgálja az emberiség érdekeit és egyben kíváncsiságát: a felek belevágtak a világ első nemzetközi pilótás űrprogramjába, a Szojuz-Apollo űrrepülésbe, melynek keretében 1975. július 17-én a szovjet Szojuz-19 kétfős és az amerikai Apollo-18 háromfős legénysége a francia Metz város felett összekapcsolta a két űrhajót, létrehozva az első „nemzetközi űrállomást”.
Űrrepülőgépek
Hat űrrepülőgépet épített a NASA, öt repült a világűrben. 1981 óta több mint 100 repülést hajtottak végre. A 20 év alatt két űrrepülőgép semmisült meg: a Challenger 1986-ban és a Columbia 2003-ban, mégis, az Egyesült Államok büszke ezekre a hordozóeszközökre. Merthogy ezek rendszeresen szállítottak eszközöket, javító-berendezéseket az űrbe, köztük a nemzetközi Űrállomásra.
Challanger katasztrófa – 1986. január 28.:
A Columbia katasztrófája – 2003:
Szondák az űrben
A NASA legnagyobb feladata az Nemzetközi Űrállomás építése, de az emberek felküldésén túl számos más tevékenységet is folytat, például szondákat üzemeltet.
A szondák (robotfelderítők) segítségével – a Plútó kivételével minden nagybolygónál járt már az emberiség, és a Naprendszerről forradalmian más elképzelésünk van, mint 1958 előtt évvel ezelőtt.
A Mariner-program szondáival a Vénusz és a Mars megismerése, míg a Pioneer-program segítségével a Hold kutatása volt a cél, kevés sikerrel. A szovjetek ezen a területen is nagy csatákat vívtak az amerikakkal. A Holdra először a szovjetek juttattak szondát (Luna), de az amerikaiak készítettek jobb felvételeket (Lunar Orbiter, Surveyor).
A hetvenes évek végén már a tudományos kutatás volt az elsődleges cél, nem pedig az erőfitogtatás. Ennek két példája a legendás Voyager- és a Viking-program. 1976-ban két eszközt is indított a NASA a Marsra, de sem a Viking-1, sem a Viking-2 nem tudott az élet nyomairól beszámolni. A program viszont tökéletesen sikerült.
NASA – életképek:
A Voyager program a külső Naprendszerbe indított űreszközök segítségével végiglátogatta a Naprendszer gázóriásait – a bolygó együttállásokat kihasználva. A Voyager-1 csak a Jupitert és a Szaturnuszt érte el, ám a Voyager-2 teljes sikert aratott és végiglátogatta a Jupitert, a Szaturnuszt, az Uránuszt és a Neptunuszt. A szondák felfedezték a Jupiter gyűrűjét, a Szaturnusz gyűrűinek bonyolult szerkezetét, valamint a bolygó mágneses tere által generált „küllőket” a gyűrűkön, de az Uránusz sötét foltjának és a Neptunuszon fújó 1000 km/h-t meghaladó szelek felfedezése is e kettős eredménye.
Rengeteg holdat fedeztek fel, de még ma is zajlik a munka: a Voyager-2 ma a legmesszebbre küldött ember alkotta tárgy, amely majdan elhagyja Napunk vonzásterét és pár tízezer esztendő múlva – testvéréhez, a Voyager-1-hez hasonlóan – elérkezik egy másik csillaghoz.
A Magellán űrszonda radarjával elkészítette a Vénusz felszínének térképét, a Clementine pedig a Holdét. 1989-ben útjára indult a Galileo, mely a Jupitert derítette fel soha nem látott részletességgel és már úton van a Szaturnusz felé a Cassini szonda, rajta egy európai leszállóegységgel, a Huygens-szel, mely a Titan holdra fog leszállni – a projekten magyarok is dolgoztak.
A legutóbbi évek a Mars felfedezéséről szóltak és szólnak: a Gloval Surveyor Orbiter, a Mars Pathfinder és a Mars Odyssey egyre több információt ad a Vörös Bolygóról.
A kilencvenes évek legnagyobb sikertörténete mégis egy Föld körül keringő eszközé. Az 1991-ben pályára állított és hatalmas kudarcként kezdődő Hubble űrteleszkóp – bravúros javítása után – olyan jelentős tudományos felfedezéseket tett, amely a csillagászatot „fénysebességgel repítette” előre.
A Hubble űrteleszkóp legcsodálatosabb felvételei:
Jelenleg 4 nagy teljesítményű, az elektromágneses színkép különböző tartományaiban működő űrtávcső működik: a Hubble űrtávcső és a Chandra röntgentávcső a Föld körül kering, 2003-ban állították Nap körüli pályára a Spitzer űrtávcsövet. A Compton gammatávcső már 2000-ben megsemmisült a Föld légkörében.
A Hubble-űrtávcső helyére az Új Generációs űrtávcső lép majd, elindítását 2011-re tervezik, de ha ez nem sikerül, működik tovább mindenki kedvence, a Hubble.
Űrállomások
Az Apollo-program lezárása után állították pályára az első, 80 tonnás amerikai űrállomást, a Skylab-et. Innen a Nap, a Föld, a Hold megfigyelését végezték és súlytalanságvizsgálatokat tartottak.
1998-ban megkezdődött a Nemzetközi Űrállomás (ISS) összeszerelése, ennek köszönhetően 2000-től az amerikai űrhajósok folyamatosan jelen vannak a világűrben – váltják egymást. 400 kilométerre kering a Földünk felett. Ki gondolta volna, hogy a hidegháború után képesek lesznek az oroszok és az amerikaiak, valamint a világ számos országa közösen dolgozni ezen a hatalmas projekten.
Célokkal is bír ez a program: kémiai, fizikai, biológia hatásvizsgálatokat végezni, és előkészíteni a következő generációk számára a bolygóközi utazás lehetőségét.
A jövő
Az űrügynökség kezdetben 8000 alkalmazottal és 100 millió dolláros költségvetéssel dolgozott, jelenleg 20 000 munkatársa és 16 milliárd dolláros büdzséje van.
Az elkövetkező évek tervei között szerepel a hosszú távú éghajlatváltozások és azok hatásainak kutatása. Részletesen fel kívánják térképezni a légköri ózon mennyiségét és eloszlását. Feltérképezik a földhasználatot, annak változásait, például a trópusi őserdők csökkenését. Több műholddal akarják követni az évszakos és a többéves klímaváltozásokat, valamint a természeti katasztrófákat.
A NASA jövője – prezentáció:
Távlati cél távoli bolygók felfedezése, intelligens szondák létrehozása, amelyek saját maguk döntik el, hogy mit érdemes kutatniuk. A NASA jelenleg antigravitációs hajtóművekkel kísérletezik, ebben látják annak lehetőségét, hogy valamikor sikerüljön az emberiség egyik legnagyobb álma, más bolygókra eljutni.
Nagy feladat lesz az Orion űrrepülő megépítése, ennek részleteiről ITT olvashatnak.
AJÁNLOTT LINKEK, FORRÁSOK:
A NASA hivatalos oldala
Az urvilag.hu írása a NASA történetéről
Az Orion és a NASA jövője
A NASA programjai, története
A Hubble űrteleszkóp sikertörténete
