Régóta szeretnék megismerni a műholdas megfigyelésekkel, hogy a Mars bolygó két holdja, a Phobosz és a Deimosz hogyan keletkezett.
Egy elmélet szerint a Mars a “közeli” aszteroidaövből fogta be a két kisbolygót.
Azonban most új bizonyítékot találtak arra, hogy egy nagyobb erejű robbanástól sziklák szakadhattak ki a Mars felszínéből, és a nagyobb hold úgy vált el “anyabolygójától”, hogy egyetlen kisbolygóvá sűrűsödött.
A legújabb megfigyelések alátámasztják ezt az elméletet, ugyanis a Phoboszon a bolygókat vizsgáló Mars Express Fourier spektrométere egyezést talált a Phobosz és a Földön is talált Marsról származó kondritos meteoritok anyaga között. Az ún. filloszilikát a Phobosz felszínén, mind a Marson is megtalálható.
A pontot az i-re a 2011-ben a hold felszínére menő orosz Phobos-Grunt robot teheti, mely mintát vesz a hold anyagából, és így részletesen vizsgálhatóvá válik annak összetétele.
Az új elméletet a Bolygótudományi Kongresszuson Rómában ismertették.
A Mars és a Phobosz közötti távolság mindössze 5760 km. Összehasonlításképpen a mi Holdunk nagyjából 65-ször van ennél távolabb.
A Phobosz gyorsabban kering, mint ahogy a Mars egyszer megfordul a tengelye körül.
A Marsot 7 h 39 m alatt kerüli meg, vagyis naponta háromszor, eközben kétszer kel fel a nyugati és kétszer nyugszik le a keleti égbolton.
A Phobosz mozgását fékezik az árapály erők, így a Marstól való távolsága egyre csökken.
Mintegy százmillió év múlva a hold a bolygó felszínére zuhan, ám előtte darabokra törik, ami a Mars körül egy gyűrűt fog létrehozni.
