A lipcsei Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet kutatói két éven át tanulmányozták az egyébként szexuális étvágyukról is híres bonobó-csimpánzok udvarlását egy kongói őserdei rezervátumban. Megfigyeléseik szerint az anyák jelenléte javította fiaik párzási sikerét, arról nem is beszélve, hogy a párzások egyenlőbben oszlottak el a csoport hímjei között.
A bonobó hímek a csoportban, a családdal maradnak, így anyjuk egészen a felnőttkorig befolyással van rájuk – fejtette ki Martin Surbeck, az intézet munkatársa, hozzáfűzve: hasonló jelenség a csimpánzoknál és az embernél is megfigyelhető.
Az őserdőben a kutatók egy szabadon élő csapat kilenc hímjét követték nyomon. A rokonsági viszonyokat genetikai markerek segítségével térképezték fel. A hímek között egyértelmű hierarchia mutatkozott meg, amely nagyban befolyásolta a nőstények körében aratott sikerüket. Az anyák jelenléte azonban javított fiaik párzási mutatóin, a rangidős pedig kevesebbszer tudott “érvényesülni”.
Eredményeikről a tudósok a Proceedings of the Royal Society B című folyóiratban számoltak be.
