Az egyezmény Molotov-Ribbentrop paktumként vonult be a történelembe. A felek ebben kötelezték magukat arra, hogy tartózkodnak „az egymás ellen irányuló minden erőszakos ténykedéstől, minden támadó cselekménytől és minden támadástól, akár külön, akár más hatalmakkal együtt.” Kimondták: amennyiben egyikük egy harmadik állam részéről háborús cselekmény tárgya lenne, a másik szerződő fél ezt a harmadik államot semmilyen módon nem fogja támogatni, továbbá egyikük sem fog részt venni olyan hatalmi csoportosulásban, amely közvetve vagy közvetlenül a másik fél ellen irányul.
A 71 évvel ezelőtt aláírt szerződés titkos záradéka csak a második világháború után került nyilvánosságra, a szovjet vezetés pedig csak 1989-ben ismerte el létezését. A titkos jegyzőkönyv Közép-Európa keleti és déli részeit német és szovjet érdekszférákra osztotta. Szovjet érdekeltség lett Finnország, Észtország és Lettország, Lengyelország keleti fele, valamint Besszarábia (ma Moldávia). Németországnak jutott Lengyelország nyugati fele és Litvánia (utóbbi az 1939. szeptember 28-i újabb megállapodás értelmében bizonyos lengyel területekért cserébe a szovjet érdekszférába került).
A Molotov-Ribbentrop paktum megkötése világszerte sokakat megdöbbentett, mások azonban fellélegeztek, azt gondolva, hogy így legalább a háború elkerülhető. A titkos záradékról természetesen a közvélemény ekkor még nem tudhatott. A szerződésen még alig száradt meg a tinta, amikor Hitler 1939. szeptember 1-jén megindította csapatait Lengyelország megszállására. Ezzel vette kezdetét a világtörténelem legvéresebb, legtöbb katonai és civil áldozatot követelő konfliktusa, a második világháború.
Midőn a lengyel hadsereg élet-halál harcát vívta a Wehrmacht ellenében, alig több mint két héttel később, 1939. szeptember 17-én a Vörös Hadsereg hátba támadta Lengyelországot, hogy elfoglalja a paktumban kijelölt területeket. Másnap a Magyar Kormány megnyitotta a kárpátaljai magyar-lengyel határt, amelyen magyar források alapján 60-70 ezer, más becslések szerint százezernél is több lengyel menekült érkezett Magyarországra.
A Molotov-Ribbentrop paktum beteljesítése végett a Szovjetunió 1940 nyarán bekebelezte Észtországot, Lettországot Litvániát és Besszarábiát. Finnországot azonban nem tudta elfoglalni a 1939-40-es ún. téli háborúban.
