Habár a történelemkönyvekbe Horn Gyula személyéhez kötik a Vasfüggöny átvágását, valamint a nyugati határ megnyitását, apró betűvel illő megemlékezni a páneurópai piknikről, hiszen ekkor körülbelül 600 NDK állampolgár szökött ki Magyarországról – igaz, pontos adatok erre vonatkozóan nincsenek. Horn és a Németh-kormány szeptember 10-én nyitotta meg hivatalosan a határt, igaz, a külügyminiszter már június 27-én átvágta kollégájával, az osztrák Alois Mockkal a drótkerítést, egyfajta szimbolikus eseményként.
A páneurópai piknik nemcsak egy békedemonstráció volt, a demokratikus intézményrendszer és társadalmi berendezkedés melletti jó hangulatú kiállás, hanem közvetlen előzménye is a Vasfüggöny átvágásának, Németország egyesülésének, a szocialista blokk megújulásának.
A piknik alkalmával három órára szimbolikusan megnyitották a Szentmargitbánya és Sopronkőhida közötti határátkelőt. Érdekesség, hogy június 4-én a jugoszláv-magyar-osztrák hármas határon is történt hasonló esemény, így vehetett részt Felsőszölnök a hagyományos, Tókával és Türkével közösen szervezett falunapokon – négy évtized után először.
A páneurópai pikniken annak ellenére nem avatkozott be a határőrség – Bella Árpád vezetésével – a határátfutás láttán, hogy erre megvolt a parancs is.
Az eseményt a Magyar Demokrata Fórum debreceni és soproni szervezete, valamint a Szabad Demokraták Szövetsége, a Fidesz és az FKgP soproni szervezete hirdette meg. Fővédnökei Habsburg Ottó és Pozsgay Imre egykori államminiszter voltak.
A hivatalosan „SZ-100” típusú, 246 km hosszú jelzőberendezést az MSZMP Politikai Bizottsága 1965. május 11-i döntése alapján építették fel 1965 és 1971 között. Egy Abszurd helyzet volt, hogy a drótkerítés rozsdament4essé tételét csak nyugati import anyagokkal lehetett biztosítani, amely jelentős devizamennyiséget igényelt.
Pozsgay Imre államminiszter, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja 1988. október 26-án Győrben így nyilatkozott „az elektromos jelzőberendezés erkölcsileg, technikailag és politikailag elöregedett.”
1988. november 24-én Grósz Károlyt felváltja Németh Miklós a miniszterelnöki székben. Horváth István belügyminiszter 1988–1989 fordulóján a jelzőberendezés leszerelését célzó előterjesztést készített az MSZMP Politikai Bizottsága számára. Ezt 1989. február 28-án elfogadták. A leszerelés hivatalos megkezdését 1989. május 2-án hirdették ki egy nemzetközi sajtótájékoztatón Hegyeshalomban, kétszáz bel- és külföldi újságíró előtt.
Ezen a napon örökre kikapcsolták az elektromos jelzőberendezést. Demonstratív okokból Alois Mock és Horn Gyula külügyminiszterek 1989. június 27-én ünnepélyesen átvágták a Vasfüggönyt, melynek bontása már nagy ütemben haladt. A munka befejezésének határideje 1991. január 1. volt.
A piknik gondolata a debreceni Mészáros Ferenc fejében fogant, miután meghallgatta Habsburg Ottó 1989. június 20-i, debreceni beszédét. Az előadást követő vacsorán vetette fel a határmenti közös szalonnasütés, piknikelés ötletét Mészáros, de ekkor még nem vették komolyan.
1989. június 30-án a debreceni MDF elnökségi ülésén Mészáros Ferenc ismét felvetette tervét, egyedül Filep Mária támogatta, aki később augusztus 20-ára gondolt, mint időpontra, és Fertőrákosra, mint helyszínre a „Piknik a Vasfüggöny helyén” című esemény vonatkozásában.
A rendezvény védnökeinek Pozsgay Imrét és Habsburg Ottót javasolta. Résztvevőknek a Sorsközösség Tábort, az MDF megyei szervezeteit, az MDF Országos Elnökségét, a FIDESZ-t, az SZDSZ-t, a TDDSZ-t és a Magyar Cserkész Szövetséget jelölte meg.
Filep és Mészáros el is kezdték szervezni az eseményt, dacolva a kétkedőkkel.
Pozsgaynak egyből tetszett az ötlet, az időpont viszont később megváltozott, hogy ne ütközzön az állami ünneppel: augusztus 19-re hirdették meg a már ekkor páneurópai pikniknek keresztelt eseményt. Akkor még kiváló volt a kapcsolat az ellenzéki pártok között, így szép lassan a soproni pártszervezetek is közösen az ügy mellé álltak. A helyszín Sopronpuszta, míg piknik emblémája egy, a szögesdrótot átszakító fehér galamb lett, ez Varga Ákos grafikus munkáját dicséri.
Pozsgay titkárát, Vass Lászlót küldte a piknikre, míg Habsburg Ottót lánya, Walburga von Habsburg képviselte. Az engedélyek beszerzése után a kiválasztott helyen, a régi pozsonyi országúton 1989. augusztus 19-én 15 és 18 óra között ideiglenesen megnyílhatott a magyar határ.
Az európai tévétársaságok mellett még egy új-zélandi is a helyszínen volt, de a Magyar Televízió nem. Már augusztus 18-án több NDK-állampolgár volt a megszokottnál Sopronban.
A 14 órakor Sopronban megtartott nemzetközi sajtótájékoztató után nem sokkal a margitbányai határ mentén megjelentek az NDK-csoportok, és a hivatalos programot ekkor már nem lehetett tartani. Többen is átlépték a határt közülük. Az osztrák városka polgármestere, Andreas Waha buszokat rendelt a határhoz, amellyel elszállíttatta a német állampolgárokat, menekülteket.
A piknik szervezői ekkor még nem is voltak Sopronpusztán, többen a rádióból értesültek az eseményekről. A hivatalos program során a két védnök (vagyis a helyetteseik) mellett beszédet mondott többek között Konrád György, Szabó Lukács pedig Tőkés László levelét olvasta fel.
Vass László biztosította a szervezőket, hogy megóvja őket az esetleges megtorlástól, feljelentésektől. Az eseményen végül több ezren vettek részt, a szó szoros értelmében piknik zajlott a helyszínen. A „Bontsd és vidd!” jelszó hatására több kilométer hosszan bontották a drótot a résztvevők. Az eseménynek végül egy vihar vetett véget.
A piknikről szinte kizárólag a nyugati sajtó tudósított, a hazai lapok csak másodkézből számoltak be róla, például a Magyar Hírlap.
A Magyar Hírlap 1989. augusztus 22-i számának cikke:
“Osztrák források szerint hatszáznál több NDK-állampolgár jutott át a magyar-osztrák határon szombaton, a Páneurópai Piknik alkalmával megnyitott szakaszon, és még vasárnap és hétfőn is mintegy 700-as távoztak Nyugatra a lebontott vasfüggöny helyén át.
A bécsi NSZK-nagykövet, Dietrich Graf von Brühl az osztrák tévéhíradóban közölte: vasárnap további 180 keletnémet jelentkezett náluk. Ennél azonban valószínűleg jóval többen jutottak át aznap is, mivel nem kevesen eleve továbbutaznak a szövetségi köztársaságba (…) Burgenlandi jelentés szerint tegnapra virradóan Kismarton (Eisenstadt) térségében 160 keletnémet jutott át a magyar-osztrák zöldhatáron. Ellátásukra az Osztrák Vöröskereszt a tartomány határ menti településein sátrakat, tábori konyhákat állított föl.”
AJÁNLOTT LINKEK:
A Páneurópai piknik az alapgondolattól a megvalósulásig
A Piknikről
