A Nap aktivitása igen magas volt az utóbbi időben, augusztus elsején pedig egy komplexebb Nap-kitörés történt, emiatt következett be az az anyagkilökődés, ami a központ csillagunkból a bolygónk légköréhez érkezve, és annak mágneses mezejével érintkezve látványos fényjelenséget idézhet elő.
Az amerikai űrmeteorológiával foglakozó intézet a Space Weather máról holnapra (3-ról 4-re) virradó éjszakára jósolja a hazánkban és főleg augusztusban ritkán észlelhető légköroptikai jelenséget.
A láthatóság – mérések alapján – az északi szélesség 45-50. foka közötti területre esik, Magyarországon is lehet esélyünk a megtekintésére.
A sarki fény (az északi féltekén gyakran: északi fény (aurora borealis), (délen: aurora australis) a Föld északi és déli sarkánál a légkörbe behatoló töltött részecskék (elsősorban protonok és elektronok) által keltett időleges fényjelenség. Leginkább március–április és szeptember–október között figyelhető meg.
A kibocsátott fény az atomra vagy molekulára jellemző színű. A színkép látható tartományában elsősorban az oxigén zöld és vörös, valamint a nitrogénmolekulák kékesibolya vonalai jelentkeznek, a sarki fény az ultraibolya tartományban is erős.
A jelenség 80–1000 km magasságban fordul elő, de leggyakrabban 100 km magasságban figyelhető meg.