A Bostoni Egyetem kutatóinak a Science tudományos folyóiratban pénteken megjelenő tanulmányából kiderül, hogy ki számíthat hosszú életre. A tudósok egyben kétségeket fogalmaznak meg a forgalomban lévő, betegségekre való hajlamot vizsgáló géntesztek pontossága felől, és azt állítják: az ő eljárásuk a legmegbízhatóbb.
Már korábban is számos kutatócsoport azonosított rendkívül magas életkorral összefüggő génmintázatokat (genetikai markereket), Paola Sebastini és Thomas Perls viszont – meggyőződésük szerint – az eddigi legpontosabb tesztet alkották meg.
A két tudós több mint ezer százéves vagy afeletti embert vizsgált meg, majd a mintákat 1200 más személy génjeivel vetette össze, hogy a teljes emberi genetikai állományra, a genomra kiterjedő asszociációs vizsgálat segítségével gének olyan mintázatára bukkanjanak, amelyek gyakorta előfordulnak magas korúaknál.
A kutatók meglepetésére a legtovább élő embereknek a rövidebb ideig élőkhöz hasonló, betegségekre hajlamosító génjei voltak, a hosszú élet lehetőségét rejtő gének azonban a jelek szerint felülírták ezek hatását. “Sokan kérdezik, ki akar száz évig élni? A korhoz kötődő betegségek mindegyikéről azt gondolják, hogy a halál előszobája, pedig ez nem igaz” – fejtette ki Perls.
A kutatás során 150 gén 19 mintázatát azonosították, ezek 77 százalékos biztonsággal szolgálnak információval arról, hogy ki érhet meg rendkívül magas kort. A kutatók ugyanakkor hangsúlyozták: ezeknek a géneknek a megléte nem jelent szabad utat a dohányzáshoz, az iváshoz és a túl sok evéshez.
Napjainkban minden hatezer emberből egy éri meg századik születésnapját, a 110-et pedig hétmillióból egy.
