A megállapítások azért fontosak, mert felhívják a figyelmet arra, hogy az állatokat megfertőző különböző influenzavírusokból genetikai állományuk részleges cseréjével veszélyesebb vírustörzsek jöhetnek létre.
Mint Malik Peiris, a tanulmányt készítő szakértők egyike hangsúlyozta, eredményeik aláhúzzák a sertések alaposabb ellenőrzésének szükségességét is. A kutató szerint megállapításuk demonstrálja, hogy a sertésinfluenza néven indult influenza vírustörzs könnyedén lép vissza a sertésekre, ahol más vírusokkal találkozva genetikailag újrarendeződhet, ennek következményei pedig nem láthatók előre.
Peiris, a Hongkongi Egyetem mikrobiológusa és munkatársai 2009 októberétől végeztek rutinvizsgálatokat látszólag egészséges hongkongi sertéseken. Egy 2010 januárjában vett mintában három vírus génjeit mutatták ki: a pandémiás H1N1, egy európai, “madárinfluenza-szerű” H1N1, valamint egy 1998-ban, Észak-Amerikában megtalált, újrakombinálódott vírus örökítőanyagát.
“Ez azt jelzi, hogy a sertés az a hely, ahol a pandémiás vírus megváltozhat, átrendeződhet és vélhetően új tulajdonságokat nyerhet el” – magyarázta Peiris.
A H1N1-vírus, amelyet először 2009 áprilisában azonosítottak emberben, a genetikai kutatások szerint legalább egy évtizede cirkulált már, vélhetően sertésekben. A pandémiás vírus az emberben meglepően stabilnak bizonyult, nem jelentek meg mutációi. Több tanulmányból kiderült azonban, hogy állatokra is visszakerült a H1N1 pandémiás törzse.
Sertésekben bukkant fel például tavaly Kanadában és más országokban az a törzs, amely egyértelműen csak az emberekről kerülhetett vissza. Peiris hangsúlyozta, hogy ez nem jelenti azt, hogy a sertések húsának fogyasztása veszélyes lenne, mert a megfelelő hőkezelés elpusztítja a vírusokat.
A H5N1 madárinfluenza vírusa – mellyel kombinálódhat a pandémiás vírus – súlyosabb betegséget okoz emberekben, mint a H1N1: az eddigi 499 fertőzöttből 295 halt meg világszerte a vírus 2003-as megjelenése óta.
