Nemrég igen meglepő leletek kerültek elő a kőkorszak idejéből, amelyek azt bizonyítják, bizony az ősember számára is többet jelentett a szexualitás, mint azt a közhiedelemben élő, a nőstényt gyorsan, durván és érzelemmentesen magáévá tevő hím képe sugallja.
A régészek a németországi Ulm közelében egy érdekes eszközre bukkantak: a 28 000 éves lelet nem más, mint egy szexuális játékszer, nevezetesen egy kőtárgy, amely nagymértékben hasonlít a ma műanyagból készült és a szexshopok polcain kínált műpéniszekre. A leletet megtaláló archeológusok szerint ugyanakkor a kőtárgy kettős funkciót töltött be: egyrészt az őskori önkielégítés eszközeként funkcionált, másrészt a tűzgyújtásban is segítséget nyújtott, mivel anyaga és sima felülete kiválóan alkalmas volt a kovakővel történő tűzcsiholáshoz is.
A mai tudásunk szerint az ősközösségi társadalmakban a csoportos szex, a transzvesztitizmus, a szexuális segédeszközök és esetenként a szado-mazo technikák alkalmazása is meglepően széles körben elterjedtek lehettek. Erre utalnak az őskorból származó szexuális segédeszközök vagy az ellentétes nemre jellemző ruhákban eltemetett emberi maradványok.
A kutatók ma úgy vélik, hogy a számos helyen fellelt kőkori Vénusz-szobrocskák sem afféle termékenység istennőket ábrázoltak, hanem inkább a kőkorszaki playboy kihajtható posztereiként azonosíthatóak. A monogámia ugyanis csak akkor vált uralkodó életformává, amikor a vadászó-gyűjtögető életmódról őseink áttértek a letelepedett, földművelő életmódra.
