Az építőelemek baktériumokból, homokból és karbamidból – a vizelet egyik alkotóeleméből – tevődnek össze, és előállításuk során nincs szükség égetésre, mert szobahőmérsékleten is megszilárdulnak.
A téglákat egy mikrobiálisan indukált, kalcitkiválásnak nevezett folyamattal állítják elő. Kémiai reakciók hatására a mikrobák és a homok ragasztó gyanánt összeállnak. A homokkőhöz hasonlatos téglák márvány keménységűek.
A tégla ötletgazdája Ginger Krieg Dossler, aki az Egyesült Arab Emírségek amerikai egyetemén tanít. A kezdeti sikertelen próbálkozásokat követően végül megfejtette az előállítás rejtélyét – hosszabb időt kellett hagyni a baktériumoknak, hogy beindíthassák a kémiai reakciót.
Az eljárás hátránya, hogy viszonylag nagy mennyiségű ammónia keletkezik általa, amelyet a mikrobák nitrátokká alakítanak, azok pedig nem kívánatosak a talajvízben. Dosier a probléma megoldására zárt rendszert tervez, amely a keletkezett gázokat visszaforgatja az előállítási folyamatba.
A Metropolis Magazin ígéretesnek nevezi az új ökotéglát. Évente világszerte mintegy 1,3 billió téglát állítanak elő, amelynek nagy részét máig kézzel égetik ki széntüzelésű kemencékben. Az építőanyag-ipar ezzel lényegesen hozzájárul a világ szén-dioxid-kibocsátásához.
