Minél nagyobb testtömeggel rendelkezik egy állat, annál több időt kell fordítania az evésre. Ez azt jelenti, hogy az elefántoknak alig-alig jut idejük pihenésre, hiszen napi 18 órát kell szentelniük a táplálkozásnak.
Ez a dinoszauruszok gigantikus testméreteivel kapcsolatos számtalan rejtélyek egyike. A szauropodák olyan nagyok voltak, hogy napi 30 órán át kellett volna folyamatosan enniük.
A vizsgálatok első ízben kínálnak valószínű magyarázatot arra a kérdésre, hogy hogyan voltak képesek a hosszúnyakú szauropodák egyáltalán létezni. A gigantikus testméret egyik magyarázata a rágás, pontosabban annak hiánya – az óriási dinoszauruszok egyben nyelték le a táplálékot.
A növényevő szauropodáknak viszonylag kis fejük volt, ez tette egyébként lehetővé, hogy hosszú legyen a nyakuk. Utóbbi tulajdonságot viszont a hatékony táplálékbegyűjtés zálogának tekintik, hiszen nem kellett a 80 tonnás dinoszauruszoknak túl sokat gyalogolniuk táplálékot keresve – elég volt nyakukat felnyújtva lelegelni minden zöldet maguk körül, még a legmagasabb fák leveleit is. Ez a testfelépítés volt a legmegfelelőbb a nagytestű szauropodák számára, a kisebb dinoszauruszoknak rövidebb nyakuk volt.
A rengeteg emésztetlen táplálék akár napokig is hatalmas gyomrukban állomásozott, s fokozatosan lebomolva biztosította napi 24 órában az energiaellátásukat.