A kanadai Calgary Egyetem kutatóji egérpárokat raktak egy-egy ketrecbe, ahol azok párzottak, majd megfialtak. Ezt követően néhány apát eltávolítottak családjától, másokat pár napig ott hagytak. A harmadik csoport a közelben maradhatott, de tagjait hálószerű anyag választotta el a kicsinyektől: bár látták és szagolhatták azokat, érintkezni nem tudtak velük.
Következő lépésként a kutatók minden apát eltávolítottak, majd hat hét elteltével, amikor a kisegerek felnőttek, újra összeengedték őket fiaikkal (nőstény utódaikkal hajlamosak párzani az egérhímek, ezért azokat mellőzték).
Azok az apák, amelyek úgy szaglászhatták kölykeiket, hogy közben hozzájuk is érhettek, hat hét elteltével is felismerték őket – írták a kutatók a Nature Neuroscience című szaklapban.
Felfedezték azt is, hogy mihelyst érintkeztek újszülött kölykeikkel, a hímek agyának szaglógumójában 25 százalékkal gyarapodtak az újonnan létrejött idegsejtek, és 40 százalékkal a hippokampusz nevű, emlékezésért felelős agyterületen.
Az eredmények azt sugallják, hogy az egerekben – és tán az emberekben is – egy életre szóló biológiai kötődés alakulhat ki az újszülöttek és apáik között.
