Az Egyiptomi Legfelsőbb Régészeti Tanács közleménye szerint a kopt templomot a szfinxek útjának öt szakasza közül a második mellett emelték mészkő tömbökből: az építőanyagot lerombolt ptolemaioszi és római kori szentélyekből nyerték. A kőtömbökön jól olvashatók a Ptolemaiosz-dinasztia uralkodói és a római császárok ősi egyiptomi isteneknek szóló felajánlásai.
Az egyiptomi régészek a szfinxek útjának IV. szakasza mellett felfedezték a “nilométer” maradványait is, valamint számos, az Újbirodalom korából származó agyagedényt találtak.
A hétméteres átmérőjű, henger alakú “nilométert” homokkőből építették, és az építményben spirálisan futó lépcsőfokokon lehetett lejutni a folyóhoz. A berendezést az éves áradások során alkalmazták, hogy mérjék a Nílus vízszintjét.
A nagyszabású projekt keretében feltárják és restaurálják a Nílus keleti partján lévő, a luxori és a karnaki templomegyüttest összekötő szfinxek útját. A 76 méter széles és 2,7 kilométer hosszúságú út mellett eredetileg nem kevesebb mint 1350 szfinx sorakozott, többségüket a római uralom alatt, illetve a középkorban elszállították és újrahasznosították.
A feltárások során eddig előkerültek olyan kövek, amelyeket a Kr.u. 1402-1364 között uralkodó III. Amenhotep arcmásával díszítettek, megtalálták egy XXI. dinasztiabeli főpap, Min-Heber-Re kápolnáját, valamint számos szfinxtöredékre bukkantak. Az utóbbiakat most restaurálják, hogy ismét felsorakoztassák őket az út mentén.
