A Harvard Medical School kutatói 99 önkéntest kértek meg arra, hogy üljenek számítógépes képernyő előtt, és véssék be agyukba egy háromdimenziós útvesztő képét. Öt óra elteltével el kellett találniuk a célponthoz, miután kirakták őket a virtuális labirintus egy tetszőleges pontján.
Azok a résztvevők, akik a feladat elsajátítását követően szundíthattak egyet, és eközben álmodtak a feladatról, kevesebb idő alatt értek célba. Ők tízszer jobb teljesítményt nyújtottak, mint azok, akik ébren maradtak vagy nem álmodtak. Az eredmény arra enged következtetni, hogy jobban teljesíthetnek azok, akik munka közben alhatnak egyet feladatukra.
Mindezek alapján az álmok azért fontosak, mert a segítségükkel dolgozza fel, építi be és érti meg agyunk az új információt. Az álmok bizonyítják, hogy az alvó agy is több síkon dolgozik az emlékeken, jelzik, hogy az agy más, tudat alatti részei keményen dolgoznak a feladat megoldásán, és az álmok voltaképpen e folyamat mellékhatásai.
