A mai Ausztria és Szerbia közötti 600 kilométer hosszú Duna-szakasz az i.e. 1. századtól a Római Birodalom “limes” néven ismert több ezer kilométeres határvonalaként szolgált. Ha a most induló kutatás során sikerül újabb erődök, táborok nyomára bukkanni, feltárásuk által nagyobb lenne az esély arra, hogy az egykori határvonalat az UNESCO a világörökség részévé nyilvánítsa.
Ahol a műszer találatot jelez, ott a 4-5 tagú búvár csapat alámerül, és egy porszívóra emlékeztető speciális berendezéssel eltávolítja az üledéket a mélyben rejlő leletről. Mivel a víz alatt megbújó tárgyak jól konzerválódnak, a bőrből, fából készült holmik épségben vészelhették át az elmúlt évezredeket.
Az igazi nagy fogás egy római kori dereglye vagy hadigálya megtalálása lehetne, amely nemcsak szakmai körökben jelentene szenzációt. Ilyen, 20-30 evezős, kézi erővel hajtott vízi jármű százszámra közlekedett egykor a Dunán, de még egyetlen hajót sem sikerült az iszaptengerben megtalálni. A korszerű műszer és a kutatáshoz nyújtott újabb anyagi segítség azonban reményt adhat, hogy idén rábukkannak a búvár régészek ilyen hajóroncsra.
Ajánlott cikk:
Búvárrégészek szállnak vízre Szentendrénél (Múlt-kor történelmi portál)
