Az Egyesült Államok a kubai miniszterelnök, Castro szovjetbarát politikája miatt fenyegetettnek érezte biztonságát a Karib-tengeri térségben, és abban bízott, hogy az invázió kiváltja a Castro-ellenes csoportok felkelését. Az amerikai titkosszolgálat úgy vélte, a fegyveres erők bizonyos egységei is csatlakoznának ehhez.
Ezzel szemben a kubaiak néhány nap alatt legyőzték a CIA által katonai kiképzést kapott emigráns támadókat, és csaknem 1200 túlélőt foglyul ejtettek.
A meghiúsult támadás súlyos külpolitikai helyzetet teremtett, Hruscsov agresszornak minősítette Kennedy elnököt és kubai szovjet intervencióval fenyegetőzött. Belpolitikai szinten a CIA-t érte súlyos elmarasztalás, bár újabb források szerint a szervezet jelezte az elnöknek, hogy az akció kudarcra van ítélve. Az Egyesült Államok és Kuba között megindultak a tárgyalások a túszok kiszabadításáért. Castro előbb pénzt kért, végül élelmiszert és gyógyszert kapott a foglyokért cserébe
Ajánlott link:
A CIA titkosítás alól feloldott anyaga a Disznó-öbölről (angol)
