A Haitit, majd Chilét sújtó földrengés után nem küldhettek azonnal mentőcsapatokat és -eszközöket légi úton a katasztrófa sújtotta körzetekbe, mert a kikötőkkel, utakkal, vasutakkal együtt romba dőltek a repülőterek kiszolgáló épületei és berendezései is. A hasonló gondok megelőzésére a világon elsőként Isztambul új repülőterének épületeit már eleve földrengéstűrőre építették.
A Boszporusz keleti, tehát már elő-ázsiai partján létesített Sabiha Gökcen repülőtér csarnokait és kiszolgáló épületeit tavaly novemberben adták át, és azok a hó eleji törökországi földrengés idején már jól vizsgáztak “rengéscsillapításból”. Amíg a szeizmográfok Isztambulban is regisztrálták a rengést, a légikikötő épületeiben gyakorlatilag nem észlelték.
Mivel a földrengések az épületomlások zömét a talaj oldalirányú elmozdításával okozzák (mint amikor valakinek a láb alól kirántják a szőnyeget), a Gökcent építő ARUPA vállalat szakemberei az acélszerkezetű épületek mind a 300 tartóoszlopa alá rengéscsillapítókat építettek be. Azok képesek elnyelni vagy csillapítani a talajt jobbra-balra vagy előre-hátra elmozdító erős rengések akár nyolcvan százalékát is.
A www.arupaconstrucion.com honlapon található információk szerint a tartóoszlopok a talajba mélyített acélbeton tömbökre támaszkodnak, a rögzített betonalapokra pedig nagyszilárdságú acél “tányérokat” szereltek. A felső és alsó tányérok között nagy, különösen szilárd gördülő csapágy mozog.
A repülőtér vezetője, Atila Zekioglu véleménye szerint az olyan 7,4-es amplitúdójú rengést, amilyen 1999-ben már előfordult, az ARUPA rezgésmérséklői képesek lennének annyira letompítani, hogy az épületekben nem keletkeznének károk. Az alkalmazott megoldás már csak azért is figyelmet érdemel, mert Törökország ázsiai része közismerten földrengéses terület, és a szeizmológusok hatvan százalékos biztonsággal prognosztizálnak egy nagyobb földrengés kipattanását 2040-ig a térségben.
