Christine Sutton szóvivő elmondta, hogy a leállás után először alacsony energiájú protonnyalábokat indítanak a 27 kilométere gyűrűben, a nagy energiájú ütköztetéseket március második felére tervezik.
Az LHC Genf közelében, a francia-svájci határon található. A berendezés segítségével a fényhez közeli sebességre gyorsítanak fel protonnyalábokat, majd ütköztetnek egymással. Ennek során új elemi részecskék jönnek létre, általában igen rövid élettartammal, amelyek tanulmányozásával az anyag tulajdonságait és a világegyetem keletkezésének titkait remélik megfejteni a fizikusok.
A kutatók az univerzum 96 százalékát kitöltő sötét anyag és sötét energia természetét szeretnék megismerni, ám a legfőbb céljuk megtalálni az úgynevezett Higgs-bozont, amelyet gyakran “isten-részecskének” is neveznek. Peter Higgs skót fizikus 1964-ben jósolta meg a létét egy olyan részecskének, amely képes tömeget adni más részecskéknek, és feltételezése szerint végső soron lehetővé tette az univerzum létrejöttét.
A téli leállást arra használták fel, hogy kisebb javításokkal, ellenőrzésekkel és fejlesztésekkel felkészítsék a nagy hadronütköztetőt a magasabb energiaszinten való működésre. A márciusi “bemelegítés” után, a következő 18-24 hónapban 7 TeV összenergiával (mindkét irányból 3,5-3,5 TeV-vel) tervezik ütköztetni a protonnyalábokat, hogy az ősrobbanás utáni állapothoz közeli feltételeket hozzanak részre.
Az eredetileg tervezett 14 TeV energiaszint eléréséhez újabb hosszabb technikai leállás lesz szükséges valamikor a jövő év második felében. Addig a most elérni szándékozott 7 TeV energiaszinten fog üzemelni az LHC.
