Egy friss nagy mintás kutatás szerint az MI egyre látványosabban hat a hazai munkaerőpiacra: a magyar munkavállalók közel ötöde (17,1%) tud olyan személyről a környezetében, aki a mesterséges intelligencia miatt veszítette el az állását. A felmérés emellett arra is rávilágított, hogy az MI nyertesei egyelőre egyértelműen a férfiak: több mint kétszer akkora arányban vallják magukat haladó felhasználónak és akár nyolcszor nagyobb időmegtakarítást érnek el a technológia segítségével, mint a nők.
A mesterséges intelligencia egyre több feladatot képes támogatni vagy részben automatizálni, ezért természetes, hogy a munkaerőpiac is alkalmazkodik ehhez.
„Fontos ugyanakkor látni, hogy nem egyszerűen munkahelyek megszűnéséről van szó, hanem arról, hogy a munkakörök tartalma és az elvárt készségek is gyorsan változnak. A kérdés ma már nem az, hogy hatással lesz-e az MI a munkánkra, hanem az, hogy mennyire tudunk alkalmazkodni hozzá” – hívja fel a figyelmet a kutatást készítő Török Balázs MI-szakértő és digitálismarketing-tanácsadó.
A legnagyobb növekedést ugyanakkor a Google Gemini érte el, amelyet már a felhasználók 35 százaléka használ rendszeresen. A Claude-ot a válaszadók 21, a Copilotot 18, míg a Perplexityt 11 százaléka alkalmazza napi szinten.
A férfiak előnye nagyobb
A kutatás további fontos megállapítása, hogy az MI által kínált előnyök jelenleg nem egyformán érhetők el mindenki számára. A férfi válaszadók több mint fele (53 százalék) haladó vagy szakértő szintű ismeretekről számolt be, míg a nők körében ugyanez az arány mindössze 22 százalék. A női válaszadók közel 40 százaléka saját megítélése szerint még csak alap- vagy kezdő szinten használja az MI-eszközöket.
Az MI-be való befektetés mértékében szintén jelentős különbség látszik a két nem között. Míg a női válaszadók 52 százaléka egyáltalán nem költ MI-alkalmazásokra vagy előfizetésekre, a férfiaknál ez az arány mindössze 37 százalék; azok, akik költenek, ott a férfiak átlagosan havi kb. 18 000 forintot fordítanak erre, míg a nőknél ez az összeg kb. 12 000 forint. Az adatok azt jelzik, hogy a férfiak nemcsak gyakrabban próbálnak ki új megoldásokat, hanem nagyobb hajlandóságot is mutatnak arra, hogy fizessenek a fejlettebb funkciókért, vagy több különböző eszközt használjanak párhuzamosan.
Egyre többen kapnak AI-képzést munkahelyüktől
A kutatás rámutat, hogy az MI egyre inkább versenyképességi tényezővé válik a munkaerőpiacon. Azok a munkavállalók, akik magabiztosabban használják az eszközöket, fejlesztik a tudásukat, és hozzáférnek szervezett képzésekhez, egyértelmű előnybe kerülnek. A strukturált MI-képzésben részesülők körében ugyanis érezhetően magasabb a megspórolt munkaidő aránya, mint azoknál, akik támogatás nélkül, egyéni módon használják az eszközöket. Mindez különösen fontos annak fényében, hogy a nagyvállalatoknál már 68 százalék kapott MI-képzést, míg a kisebb cégeknél ez az arány továbbra is jóval alacsonyabb, körülbelül 37 százalék –
„A tapasztalatok azt mutatják, hogy az MI nem önmagában teremt versenyelőnyt, hanem akkor, ha tudás, gyakorlat és szervezeti támogatás is társul hozzá” – hangsúlyozza Török Balázs. A szakértő szerint ezért arra kell törekedni, hogy a vállalatok ne csak MI-eszközöket biztosítsanak munkatársaik számára, hanem képzésekkel és tudatos felkészítéssel is támogassák őket. Az MI ugyanis egyre inkább olyan alapvető munkaeszközzé válhat, mint korábban az internet vagy az irodai szoftverek.
