Élő galambokból csinálnak drónokat az oroszok – olvasható a Neiry startupcég közleményében. A galambok agyát elektródákkal stimuláló orosz vállalatnak a fejlesztéssel kapcsolatban nincsenek katonai ambíciói.
Hogyan történik a beavatkozás?
A galambokat a startupnál kifejlesztett neurális implantátummal fejlesztik „drónmadarakká”. Ez az interfész enyhén stimulálja a madarak agyának egyes területeit, amelyek arra késztetik az állatokat, hogy bizonyos útvonalakat előnyben részesítsenek a többinél. Az első tesztrepüléseken már túl vannak: a madarakat kis vezérlővel, napelemekkel és kamerával szerelték fel, hogy értékelni tudják a hatékonyságukat.
A galambok beavatkozásának részletei viszont kissé nyomasztóak: a cég szakemberei kis elektródákat ültetnek a madarak koponyájába, amelyeket a fejükön elhelyezett stimulátorhoz csatlakoztatnak. A módosítást követően az állatok azonnal bevethetők, ami a Neiry szerint alacsony kockázattal jár a túlélési esélyeikre nézve.
Jelentősen több előnnyel rendelkeznek egy drónnál
A galambok alkalmazásának nagy előnye, hogy természetes repülési képességekkel rendelkeznek, komplex terepen is képesek navigálni, kis helyekre is be tudnak jutni, és rossz időjárási körülmények között is képesek repülni. Ezzel sokrétűbben felhasználhatók, mint a hagyományos drónok.
Ráadásul képesek napi 483 kilométert repülni anélkül, hogy „tölteni” kellene őket, így hatékony eszközökké válhatnak megfigyelésre, az infrastruktúra és a környezet ellenőrzésére vagy kutatási műveletek támogatására. Katonai alkalmazásukról nem esett szó.
A Neiry szerint amikor a galambok éppen nem irányított repülésen vesznek részt, ugyanúgy folytatják megszokott kis életüket, mint azelőtt. Azt is megemlítették, hogy kísérleteik bioetikusok konzultációja mellett zajlanak – igaz, ezek a szakemberek a saját alkalmazásukban állnak, így értékeléseik nem független harmadik féltől származnak. Emiatt egyes szakértők megkérdőjelezik a technológia etikai szabályosságát.
