A kézikonzolok évtizedek óta megkerülhetetlen szereplői a szórakoztató elektronikai kütyük világának, és ebben a műfajban a Nintendo számít a legnagyobb játékosnak, köszönhetően az olyan ikonikus eszközöknek, mint a Game Boy-termékek, a DS-család, vagy éppen a hibrid Switch, amiből éppen idén került piacra a legújabb változat.
Sokáig a Sony is komoly szereplőnek számított ezen a területen, de a PlayStation Vita bukása után a cég elengedte ezt a termékkategóriát, és a közelmúltban ugyan piacra dobták a PlayStation Portal nevű hordozható megoldásukat, de ez valójában egy kiegészítő a PlayStation 5 asztali gép mellé. Bár a kézikonzolok piaca egyértelműen a 2000-es évek első másfél évtizedében volt a csúcson, napjainkban az ilyen jellegű gépek újabb reneszánszát éljük, méghozzá a PC-s piacnak köszönhetően.
A Steam digitális játékáruházat üzemeltető Valve 2022-ben lepte meg a világot a Steam Deck nevű kézikonzollal, ami lényegében egy Steam OS-t futtató, játékra fejlesztett hordozható PC. Kezdetben sokan őrültségnek tartották az ötletet, de a kütyü bevált, stabil eladásokat produkálva, ami a legnagyobb PC gyártókat is arra sarkallta, hogy kiharapják a saját részüket ebből a tortából. Először az Asus állt elő a ROG Ally-val (aminek már van utódja is, ROG Ally X néven), aztán a Lenovo jelentkezett saját megoldással (idén pedig a kistestvérekkel), és már az MSI-nek is van ilyen terméke.
hiszen tavasszal bejelentették, hogy a Microsoft-féle Xbox branddel együtt fejlesztik a saját gépük legújabb változatait, amelyek október 16-tól lesznek elérhetők világszerte (így hazánkban is) ROG Xbox Ally és ROG Xbox Ally X néven. A két vállalat úgy pozícionálta a gépet, mint egy Xbox kézikonzolt, amire évek óta rengetegen vágynak.
Tesztemben azt járom körbe, ez mennyire felel meg a valóságnak, de kitérek arra is, hogy az erősebb, általam is másfél héten keresztül nyúzott ROG Xbox Ally X mennyire számít jó vételnek a kézikonzol kialakítású hordozható PC-k között.
Annyira Xbox, mint bármelyik hasonló gép
Amit már az elején érdemes tisztába tenni, hogy a vadonatúj ROG Xbox Ally modellek nagyjából annyira számítanak Xbox kézikonzolnak, mint bármelyik olyan hordozható PC, ami Windows 11 operációs rendszerrel került forgalomba – tehát a Steam Decket leszámítva az összes korábban felsorolt eszköz. A Microsoft és az Asus együttműködése ugyanis kimerült az alábbiakban:
- a számítógépes Xbox alkalmazás immár teljes képernyős módban fut, mintha önálló operációs rendszer lenne, és a gép bekapcsolásakor is automatikusan ez a megoldás tölt be (a Windows asztal helyett). A képernyőt alul megérintve viszont azonnal elérhető a Microsoft hagyományos operációs rendszere is.
- Az Xbox alkalmazáson belül, a Tár menüpont alatt megjelent a Saját appok fül, ahol olyan „külső” platformok telepíthetők, mint a Battle.net, az Epic Games Store, a GOG Galaxy, a Steam vagy éppen a Ubisoft Connect, továbbá az ezen klienseken keresztül letöltött játékok is megjelennek/elindíthatók a Microsoft appján belül.
- Felkerült továbbá a gépre egy, a hivatalos Xbox-kontrollereket idéző gomb, amit lenyomva egy olyan gyorsmenü nyílik meg, amivel az Xbox-alkalmazás egyes funkciói érhetők el villámgyorsan.
A hardverkiépítést, és az ezzel járó új AMD-s fejlesztéseket leszámítva nagyjából a fenti funkciók különböztetik meg az új Asus gépeket a többi Windows 11-es kézikonzoltól, és a magam részéről komoly összegben mernék fogadni arra is, hogy ezek a most még új lehetőségek idővel elérhetők lesznek más gépekre is.
Az vitathatatlan hogy az Xbox alkalmazás teljes képernyős módja, illetve a Saját appok menüpont valamivel egyszerűbbé teszi a letöltött játékaink kezelését, de ettől még koránt sem kapunk olyan kézikonzolos élményt, mint egy Steam Deck vagy egy Nintendo Switch 2 esetében. Ennek oka természetesen a Windows 11, továbbá az, hogy az Xbox-alkalmazás integrációja továbbra is elég fapados, de ezekre a nüanszokra külön is kitérek a hardverkiépítés és a teljesítmény részleteit követően.
ROG Xbox Ally X, a legerősebb kézikonzol?
Az Asus október 16-án két új kézikonzolt dob piacra, ebből nálam az erősebb hardverrel szerelt ROG Xbox Ally X (kódnevén: RC73XA) járt. Ennek a főbb jellemzői:
- AMD Ryzen AI Z2 Extreme processzor (2-5 GHz, maximum 35 watt),
- 7 hüvelykes, érintésérzékeny IPS kijelző (1920×1080 pixel, 120 Hz, 500 nit),
- 24 gigabájt memória (LPDDR5X, 8000 MHz),
- 1 terabájt PCIe 4.0 NVMe M.2 SSD,
- 4000 milliamperórás (80 Wh) akkumulátor,
- egy USB4 és egy USB 3.2 Type-C port,
- Wi-Fi 6E, Bluetooth 5.2.
A ROG Xbox Ally nevű kistestvérben ezzel szemben egy kevésbé combos a processzor (AMD Ryzen Z2 A) kapott helyet, kevesebb memóriával (16 GB) és tárhellyel (512 GB) kiegészítve, illetve itt mind a két Type-C port USB 3.2-es.
ami elsősorban annak köszönhető, hogy elsőként ebbe a gépbe került be az AMD által fejlesztett Ryzen AI Z2 Extreme processzor, ami tényleg remek teljesítményt biztosít. Hogy milyen eredményeket értem el a különböző játékok futtatása közben, arra hamarosan külön is kitérek, de előtte még megemlíteném, hogy a tesztalanyom a legkényelmesebb kézikonzol, amit az elmúlt években a kezembe foghattam.
A súlya 715 gramm, ami még hosszú távon sem jelentett komoly terhet, a burkolat jó minőségű, strapabíró műanyag, ami nem nyekereg, nem recseg, a gép két szélén pedig olyan, a hagyományos kontrollereket idéző „karok” találhatók, amelyek kiváló fogást biztosítanak. Nagyszerűen belesimulnak az ember tenyerébe, stabilan megülve a két kezünkben, és emellé nagyon jól lettek pozícionálva a hagyományos XABY gombok, a ravaszok és az LB/RB kapcsolók is. A D-Pad az én ízlésemnek ugyan túlságosan magasra, a bal analóg karhoz túl közel került, így az elhelyezését szoknom kellett, azért viszont jár a piros pont, hogy a kis joystickok robusztus és texturált gumiborítást kaptak, így még az izzasztóbb játékok közben is nagyszerűen kezelhetők.
A képernyő hiába nem OLED, a megjelenítés remek, tökéletes mozgás-lekövetéssel, megfelelő kontraszttal és csodás színekkel. Az egyetlen problémás pont a fényerő, aminek a maximuma 500 nit. Emiatt a gép a szabadban csak korlátozottan használható, napfényes helyen hunyorogni kell, hogy mindent rendesen lássunk. Persze egy normál megvilágítású, vagy sötét helyiséghez, ahol jó eséllyel a legtöbbet fogjuk használni a gépet, bőven elég, amit a panel kínál számunkra.
Ami nem tetszett, hogy a Type-C csatlakozók a felső élre kerültek, a jack-csatlakozóval egyetemben, ami kissé körülményessé teszi a játék közben töltést, illetve vezetékes fülesekhez sem túl praktikus ez a kialakítás. A microSD-kártya foglalat szintén felülre került, és itt találhatók a hangerőszabályzók, illetve a bekapcsoló gomb is.
Ami az extra vezérlőket illeti, a hátlapra kerültek a középső ujjakkal könnyen elérhető, programozható M1 és M2 kapcsolók, a már említett Xbox-gomb mellé pedig kapunk négy további vezérlőt. Ebből kettő a hagyományos kontrollereken már megszokott View (jobb) és Menu (bal) lehetőségek, de a jobb oldalon ezeket kiegészíti a Library gomb, ami az Xbox alkalmazás telepített játékokat tartalmazó menüpontját nyitja meg, míg a bal oldalon ott az extra Command Centre kapcsoló, ami az Asus-féle Armoury Crate program egyes funkcióit teszi elérhetővé gyorsmenü formájában. Itt szabályozható például a teljesítmény, a hangerő, a fényerő, illetve ki- és bekapcsolható többek között a teljesítményt mutató Real-time monitor, de állítható a felbontás is.
Hogy futnak a játékok?
Ahogy fentebb említettem, a gép teljesítmény a Command Center gomb lenyomását követően villámgyorsan változtatható, méghozzá négy fokozatban. Adott az operációs rendszer futtatására optimalizált Windows mód, ahol 17 watt a teljesítmény, ennél egy fokkal gyengébb a Silent (tehát csendes) 13 wattal, illetve van egy szintén 17 wattos Perfomance opció, és végül a Turbo, ami lehet 25 watt vagy 35 watt. Utóbbi viszont csak akkor elérhető, ha folyamatosan töltőn van az eszköz.
Mivel kézikonzolról van szó, én elsősorban így teszteltem a gépet, tehát a játékok futtatása közben nem volt folyamatosan áramforrásra kötve, és a 25 wattos Turbó módban az alábbi eredményeket értem el, bármilyen komolyabb konfigurálás nélkül.
- The Last of Us Part II Remastered: a Steamről letöltött játékban 1920×1080 pixeles felbontással, az AMD FSR 3 képkocka-generáló technológiát bekapcsolva, nagyon magas grafikai beállítások mellett átlag 55 képkocka per másodperc (fps) teljesítményt sikerült elérnem.
- Marvel’s Spider-Man 2: a szintén Steames Pókember 2-ben 1920×1080 pixeles felbontással, az AMD FSR 3 képkocka-generáló technológiát bekapcsolva, nagyon magas grafikai beállítások mellett átlag 44 képkocka per másodperc (fps) teljesítményt tapasztaltam.
- Doom – The Dark Ages: az id Software játékát a Battle.neten keresztül futtattam, és a beépített Benchmark program 1920×1080 pixeles felbontásban, High részletesség mellett, az FSR bekapcsolását követően a Hebeth pályán átlag 55 fps-t mért, míg az Abyssal Forest térképen ugyanezen beállításokkal átlag 48 fps jött ki.
- Forza Motorsport (2023): a népszerű versenyjáték beépített benchmark programja magas renderelési minőség mellett, 1920×1080 pixel felbontásnál, az AMD FSR 2.0-t Minőség opcióra állítva átlag 40 fps-t produkált.
Ezekből az adatokból látszik, hogy a konzol még magas grafikai részletesség mellett is egész jól megbirkózik a legújabb játékokkal, viszont a fenti fps-értékek akár magasabbra is tornázhatók, ha vesszük a fáradtságot, és elmerülünk a játékok beállításaiban, megtalálva a számunkra még elviselhető kompromisszumokat.
Ilyen megoldás lehet, ha visszaveszünk a felbontásból, és azt 900p-re vagy 720p-re állítva bekapcsoljuk az AMD saját fejlesztésű, felskálázást végző RSR technológiáját. Ebben az esetben csak arra kell figyelni, hogy a játékoknál kapcsoljuk ki a képkocka-generáló FSR-t, mert a két szoftveres rásegítés nem dolgozik jól együtt.
Számít továbbá az is, hogy a rendelkezésünkre álló 24 gigabájtból mennyi memóriát biztosítunk a grafikus processzor (GPU) számára: az Armoury Crate szoftverben 8 gigabájt az alapbeállítás, de 12-re váltva akár 10 fps növekedés is elérhető egyes játékokon belül. Érdemes tehát kísérletezni a testreszabhatósági lehetőségekkel, és az olyan AMD specifikus opciókkal is, mint a Radeon Anti-Lag, vagy a Radeon Boost, amik jelentősen hozzá tudnak járulni a zökkenőmentes játékélményhez.
Megjegyezném azt is, hogy az Asus és a Microsoft ígérete szerint az Xbox alkalmazás szoftveráruházában a játékok adatlapja jelölni fogja, melyik játék alkalmas arra, hogy kézikonzolon futtassuk (Handheld Optimized), sőt, egyes címeknél az is látható lesz, nagyjából milyen teljesítményre számíthatunk. A legalább 30 fps-sel futó programok „Should play well” címkét kapnak, a legalább 60 fps-re képes játékok mellé pedig a „Should play great” jelölés kerül. Ennek nyomát ugyanakkor én még sehol nem láttam a megjelenés előtti tesztidőszak alatt. Az Xbox alkalmazáson belülről stramelhető játékokra ez természetesen nem vonatkozik, de ide kapcsolódó jó hír, hogy megfelelő internetkapcsolat esetén a Wi-Fi 6E szabvány gondoskodik arról, hogy zavartalanul tudjunk játszani a Microsoft felhőszolgáltatásán keresztül.
Nem búg, de azért melegszik
A teljesítmény kapcsán fontos az is, hogy a mérnökök remek munkát végeztek a hűtéssel, ugyanis a ROG Xbox Ally X még 35 wattos Turbo módban, az igazán erőforrás-igényes játékok futtatása közben is csendesen dolgozott. Persze hallottam, hogy pörögnek a ventilátorok, és a felső élre szerelt szellőzőkön keresztül áramlott kifelé a meleg levegő, de az elődökhöz és konkurensekhez képest ez egy kifejezetten halk gép.
Ami az akkumulátort illeti, a 4000 milliamperórás kapacitás Turbo fokozatra kapcsolva esetemben 110-120 percnyi játékra volt elegendő. Ezt kiemelkedőnek semmiképp nem nevezném, de figyelembe véve, hogy milyen teljesítményre képes a hardver, egész korrekt eredménynek mondanám. Arra viszont készülni kell, ha nincs a közelünkben olyan áramforrás, amire ráköthető a gyári adapter, akkor muszáj olyan külső akkumulátort használni, ami legalább 65 watt leadására képes – ez szükséges lesz ahhoz, hogy két óránál tovább is tudjunk játszani a kézikonzollal.
Az egyetlen komolyabb hardveres hiba, amibe a teszt során belefutottam, hogy a haptikus visszajelzést biztosító egyik motor nagyjából öt nap használat után teljesen váratlanul hangosan zörögni kezdett. A Marvel’s Spider-Man 2 esetében konkrétan ki kellett kapcsolnom a játékon belül ezt a funkciót, mert egészen idegesítővé vált a folyamatos berregés. Hogy ez a hozzám érkezett készülék egyedi problémája, vagy típushiba, azt jelen pillanatban még lehetetlen megmondani.
Az a fránya Windows
Bár kétségtelen, hogy az Xbox alkalmazás teljes képernyős módja kényelmes fejlesztés, ahogy a konkurens kliensek (Steam, GOG, Epic Games Store, Ubisoft Connect stb.) integrálása is, hogy ne kelljen az utóbbiakért a Windowson belül matatni, de sajnos ez a „ráncfelvarrás” csodákra nem képes. Hiába indul el a bekapcsolást követően a játékokat fókuszba helyező Xbox felület, a Windows 11 nyűgjeitől ez nem szabadítja meg a felhasználót, csak ideig-óráig elfedi azokat. És ebben hatalmas szerepe van a korábban már említett integráció hiányának, ami alapvetően abból fakad, hogy a fejlesztők sokat nem vesződtek a valódi kézikonzolos élmény megalkotásával.
Hogy érthető legyen miről beszélek, íme néhány példa:
- Az Xbox alkalmazás továbbra is csak a Microsoft Store-ból frissíthető, amihez mindig át kell lépni a Windows 11 felületre, megnyitni az áruházat, elindítani a letöltést, majd visszalépni az Xbox teljes képernyős módba, ami minden egyes alkalommal azt javasolja, hogy a tökéletes működés érdekében indítsuk újra a gépet.
- A háttérben folyamatosan fut a Windows 11, ami teljesen random módon képes felugró ablakokkal és értesítésekkel megzavarni a teljes képernyős Xbox élményt – ilyenkor természetesen azonnal át is váltunk a 7 hüvelykes kijelzőn sokszor csak körülményesen kezelhető hagyományos operációs rendszer nézetre.
- Az Xbox app újdonságként bevezetett, a külső játékklienseket is kezelő felület olykor teljesen ostobán működik. Alapból megtalálható benne az Epic Games Store, mint opció, de a letöltést megnyomva a webről töltődik le a klienst, amit hiába telepítünk, nem kerül fel a gépre. Miért? Mert azt valójában a Microsoft Store-ból kell beszerezni, amivel az Xbox alkalmazás ebben az esetben nem lett összekötve. Tehát meg kell nyitni a másik áruházat a Windows 11-en belül, onnan telepíteni az Epic kliensét, majd 1-2 újraindítást követően az kezelhető is lesz az erre szánt menüből.
- A teszt során rendszeresen előfordult, hogy a külső alkalmazásokat tartalmazó menüpont egész egyszerűen eltűnt az Xbox appból, és csak egy újraindítást követően jelent meg újra.
- Még az Xbox alkalmazásból elindított játékok is hajlamosak elfelejteni néha, hogy kézikonzolon futnak, és billentyűzetes vezérlést mutatnak, és az is előfordult, hogy nem reagáltak arra, mikor az érintőpanelen nyomtam meg a gombokat.
- A Microsoft továbbra sem foglalkozik azzal, hogy kézikonzolokra optimalizálja az operációs rendszerét, így itt is meg kell küzdeni az olyan, a felhasználókra erőltetett, az eszköz céljától teljesen idegen szoftveres megoldásokkal, mint például az értesítésekkel és kéretlen felugró ablakokkal bombázó Copilot.
Összességében arról van szó, amiről már az összes hasonló kézikonzolt tárgyaló tesztünkben kitértünk: a Windows 11 nem arra lett kitalálva, hogy egy apró képernyős hordozható eszközön használjuk, és a kezelése az itteni 7 hüvelykes kijelzőn is sokszor rendkívül körülményes. És hiába kapunk ennek elfedésére egy alapvetően jól működő Xbox felületet, a működéshez nélkülözhetetlen operációs rendszer használata ettől függetlenül elkerülhetetlen, és sokszor egyáltalán nem kellemes élmény.
Az ugyanakkor szintén vitathatatlan, hogy a Windows 11-nek vannak pozitív tulajdonságai is. Ennek köszönhető például, hogy az összes létező PC-s játékplatform elérhető a gépen, és nem vagyunk kizárólag az Xbox áruházához kötve. Sokak számára lehet bónusz továbbá az is, hogy a kütyü akár teljes értékű asztali gépként is használható: Bluetooth-on keresztül csatlakoztatható rendes billentyűzet és egér, az egyik Type-C porton keresztül pedig monitorra köthető a ROG – és így nemcsak játszani, de akár dolgozni is lehet az eszközzel, amennyiben erre van igény.
Lesz, aki szeretni fogja
Ha valakinek kiemelten fontos, hogy olyan játékgépet vegyen, ami több PC-s platformhoz biztosít hozzáférést, elérhető legyen a videójátékok streamelésének lehetősége, és ezért cserébe képes megbékélni a Windows-ból fakadó kompromisszumokkal, az jelenleg nem talál ennél jobb teljesítményű gépet a piacon.
a ROG Xbox Ally X itthon 379 000 forintról indul – ami elég erős összeg egy kézikonzolért. A kistestvér persze olcsóbb, „csak” 244 ezer forint kell fizetni, cserébe viszont a teljesítmény is jóval visszafogottabb lesz a kevésbé combos processzor miatt.
Ha valakinek a közel 400 ezres árcédula sok, és a szerteágazó lehetőségeknél jóval fontosabb, hogy egy korlátozottabb elérést biztosító, de kifejezetten játékra tervezett, felesleges várakozásoktól mentes, és különböző szoftverek közti váltogatást nem igénylő élményt biztosító, könnyen használható eszköze legyen, annak továbbra is egy Steam Deck lehet a jobb (és sokkal olcsóbb) választás, esetleg egy Nintendo Switch 2.
