Tech

Sokkoló számokat kaphatunk, ha kikérjük a nagy áruházak és szolgáltatók rólunk tárolt költési adatait

Illusztráció: Carol Yepes / Getty Images
Illusztráció: Carol Yepes / Getty Images
Nem árulunk el nagy titkot azzal, hogy a koronavírus-járvány óta egyre drágább az élet itthon és nagyvilágban is. A Központi Statisztikai Hivatal és a GVH Árfigyelő adataiból azonban nem feltétlenül derül ki, hogyan drágultak meg az általunk gyakran vásárolt konkrét termékek. Az Európai Unió adatvédelmi rendelete, a GDPR viszont lehetőséget biztosít arra, hogy kikérjük az adatainkat a cégektől, amelynek segítségével a vásárlási előzményeinkről és költéseinkről is pontosabb képet kaphatunk. Ezt a folyamatot mutatjuk be a Lidltől és a Wolttól kikért információkat felhasználva.

Az elmúlt években rendkívüli változások zajlottak le a fogyasztói szokásainkban, amelyeket két, látszólag különálló, de valójában egymással nagyon is összefüggő trend jellemzett. A kereskedelmi láncok és éttermek a koronavírus-járvány hatására erős digitalizációba kezdtek, melynek hatására az online rendelés egyre népszerűbbé vált. Ezzel párhuzamosan – a többi közt a járvány és a háborúk miatt – viszont az infláció is elszabadult, a két jelenség pedig együtt tagadhatatlanul rányomta a bélyegét a mindennapi életünkre és a pénzügyeinkre is.

Jól példázza ezt egy pár hónappal ezelőtt felkapottá vált TikTok-videó, ahol egy amerikai vásárló a Walmart alkalmazásában bukkant rá a rendelési előzményei között egy olyan opcióra, amellyel egy teljes, korábban már kézbesített kosarat újra meg tud rendelni. Amikor az újrarendelés gombra koppintott, a termékek változatlanok maradtak, azok árában viszont jelentős változás volt látható. Az a teljes havi bevásárlás, ami 2022-ben még 126 dollár volt, 2024-ben már 414 dollár lett volna.

Ez több mint háromszoros áremelkedést jelent alig két év alatt.

Noha nem tudtam rekreálni a videót, mivel az Auchan és a Tesco online szolgáltatása nem kínál itthon ilyen opciót – pedig a járvány alatt sokat használtam őket –, kiderült, hogy más módja is van utánajárni annak, hogyan szálltak el a termékek árai, és így a költéseink is. A drágulás ugyanis itthon is érezhető, ennek mértékét pedig sokan nem tudják kiolvasni a GVH Árfigyelő vagy a Központi Statisztikai Hivatal számaiból. Az Európai Unió adatvédelmi törvénye, a GDPR viszont nagy segítségünkre lehet, ha tisztában vagyunk vele, milyen jogaink vannak és milyen kötelezettségei az eladóknak.

fcafotodigital / Getty Images

Az alkalmazásaikon keresztül az olyan cégek, mint a Wolt, a Foodora vagy éppen a Lidl rengeteg adatot tárolnak rólunk – például vásárlási előzményeket. A GDPR pedig kimondja, hogy a fogyasztónak joga van hozzáférni a vállalatok által róla tárolt adatokhoz: a válaszokat 30 napon belül ki kell küldeni a vásárlóknak, különben bírságot kockáztatnak. Mivel azonban a legtöbben még nem gyakorolják aktívan ezt a jogukat, a cégek is ráérősebbek. Az elmúlt hónapban a Lidltől és a Wolttól is kikértem magamról ezeket az infókat, hogy bemutassam, milyen sokat ki lehet olvasni az adatainkból: például, miket vásárolunk előszeretettel, mennyit költünk a kedvenc termékeinkre, illetve hogyan változtak ezeknek az árai.

Hogyan tudjuk kikérni az adatainkat?

A teljes cikket előfizetőink olvashatják el.
Már csatlakoztál hozzánk? Akkor a folytatáshoz!

Már előfizető vagyok,

Ajánlott videó

Olvasói sztorik