A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss tanulmánya alapján minél gyakrabban tiktokozik valaki, annál kevésbé képes felismerni az álhíreket – írja az MTI, a hatóság közleményére hivatkozva. A szakértők kérdőíves felmérések és interjúk alapján azt vizsgálták, hogy a 13–25 éves fiatalokat mennyire befolyásolhatják a TikTok-tartalmak, mennyiben képesek a kritikus gondolkodásra és az álhírek felismerésére a közösségi médiában.
A megkérdezett fiatalok többsége a YouTube használatát tartja a leginkább elengedhetetlennek. Az eredmények alapján a válaszadók körében a YouTube-függés csaknem kétszer olyan erős, mint a Facebook-függés, míg a TikTokot viszonylag kevesen tartották nélkülözhetetlennek.
Ennek ellenére a közösségimédia-platformok közül általánosságban utóbbi veszi el a legtöbb időt a válaszadók mindennapjaiból, és a legtöbbjük egy nap két óránál hosszabb időt is eltölt rajta. A tanulmány szerint kétszer annyi nő használja a TikTokot – és másfélszer annyi nő napi két óránál többet –, mint amennyi férfi.
A fiatalok álhírfelismerési képességét is elemezték: a legtöbb válaszadó önbevallása szerint úgy ellenőriz egy-egy TikTok-videóban látott állítást, hogy a teljes történetet elolvassa és más forrásban is utánanéz az abban szereplő információnak.
Nehezíti az álhírek felismerését
A résztvevőknek konkrét, a TikTokon terjedő, valós vagy hamis információkat tartalmazó videókról kellett megállapítaniuk, hogy azok manipuláltak vagy valósak-e. A kutatás során nem vált egyértelművé, hogy a fiatalok a politikai vagy a tudományos tematikájú hamis videókat ismerik-e fel könnyebben, ami azt sugallja, hogy a videók valóságtartalmának megítélésében más tényezők is szerepet játszanak, így a posztoló profiljának ismertsége, hitelessége, valamint a fiatalok előzetes ismeretei és tapasztalatai a bemutatott, konkrét téma kapcsán.
Egy politikusról szóló hamis videó esetében, például, fontos, hogy mennyire ismerik a válaszadók az adott politikust és szokásait, nézeteit, míg a tudományos érdekességeket bemutató videóknál meghatározó lehet, például, hogy mennyire vannak tisztában a fizika törvényeivel. A tanulmány alapján a fiatalok álhírfelismerési képessége összefügg szüleik iskolai végzettségével is: általánosságban minél magasabb volt a gondviselők iskolázottsága, az alanyok annál jobban felismerték az álhíreket és annál hatékonyabban ellenőrizték az információkat.
A TikTokon megjelenő, vásárlásra ösztönző tartalmak kapcsán a válaszadók több mint kétharmada nyilatkozott úgy, hogy nem vásárolt terméket ezek hatására, vagyis a fiatalok jelentős része nem érzi magát közvetlenül kitettnek ezen marketingcélú tartalmaknak. Ebben annak is szerepe lehet, hogy a megkérdezett fiatalok túlnyomó részének feltételezhetően nincs saját jövedelme, amelyet szabadon elkölthetne.
Az NMHH szerint a TikTok megítélése többdimenziós és ellentmondásos: a kutatás során készített interjúk alapján népszerű a fiatalok körében, mert egyszerűen böngészhetnek rajta rövid, gyorsan fogyasztható videókat, sokan közülük ugyanakkor aggodalmukat fejezték ki a platform okozta függőség, figyelemzavar és időveszteség, a nem mindig megbízható információk, valamint a túlzott ingeráradat miatt.
A közlemény szerint a tanulmány eredményei is rámutatnak a médiaműveltség és a kritikai gondolkodás fejlesztésének jelentőségére, illetve arra, mennyire fontos a fiatalokat időben megismertetni a közösségi média működésével és felvértezni a megfelelő digitális készségekkel, például a valótlan tartalmak kiszűrése érdekében.
Ebben a jó szülői mintaadáson túl a közoktatásnak is fontos szerepe lehet, az NMHH ezért rendszeresen szervez a témában workshopokat és képzéseket, szülőknek és tanároknak egyaránt.
