Az elmúlt években Európában is egyre erősebb hőhullámokat lehet tapasztalni. Mivel a klímaváltozást az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésével lehet mérsékelni, logikus gondolatnak tűnhet, hogy amennyiben tisztább a levegő, akkor a hőhullámok is mérséklődnek. Az Európai Földtudományi Unió (EGU) legfrissebb kutatási eredménye azonban azt mutatja, hogy ez nem így van.
Az EGU kutatói szerint a csökkenő légszennyezettség figyelmen kívül hagyásával a jelenleg használt modellek nem lesznek képesek megbízhatóan megjósolni a nyári hőhullámokat. Ahogy azt a tanulmányban is írják, a tisztább levegő „fokozott nyári felmelegedést” eredményezhet Nyugat-Európában – írja a BGR.
A mostani tanulmányt jegyző Dominik Schumacher, a Zürichi Műszaki Egyetem kutatója csapatával együtt az 1980 és 2022 közötti időszakban megfigyelt európai nyári felmelegedésekre vonatkozó adatokat vizsgálta meg. Kiderült, hogy ezek a modellek átlagosan több mint 1 Celsius-fokkal becsülték alá a tényleges felmelegedést.
A globális modellek ennél jobban teljesítettek, itt csak fél fok volt az eltérés. A kutatók szerint mindez annak köszönhető, hogy a tisztább levegőt nem veszik figyelembe a modellek, pedig az is hozzátesz a globális felmelegedéshez. Az alulbecslés miatt a hőhullámok felkészületlenül érhetik a lakosságot, ami nagyobb veszélyt jelent az egészségükre, teszi hozzá a hvg.
A probléma emiatt kettős: egyszerre kell megoldani, hogy tiszta levegőt szívhassanak az emberek, és azt, hogy a globális felmelegedés hatása lassuljon. Ameddig nem sikerül jelentősen csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását, addig minden bizonnyal folytatódni fog a melegedés, így frissíteni kell a hőhullámokat előre jelző modelleket is.
