Népszerű közhely, hogy az internet nem felejt, most azonban kiderült, mégis van kivétel. Egy friss tanulmány rámutatott, hogy a tudományos publikációk egynegyede nincs megfelelően archiválva, a kutatások megőrzésére szolgáló online rendszerek képtelenek lépést tartani a tudományos munkák növekedésével, írja a Nature.
Martin Eve, a Londoni Egyetem irodalmi, technológiai és publikációs kutatója, a tanulmány egyik szerzője szerint ez azért is különösen nagy gond, mert a kutatások a lábjegyzetekre épülnek: ha valaki nem tudja igazolni, mit mondott az, akire hivatkozik, az komoly gondot okozhat.
A Journal of Librarianship and Scholarly Communication folyóiratban megjelent tanulmány közel 7 és fél millió DOI-val, azaz digitális objektumazonosítóval ellátott publikációt nézett át. Ezek a kódok betűkből és számokból állnak, és a tudományos publikációk azonosítására szolgálnak.
Az eredményekből kiderült, az azonosítók alig 58 százaléka mutatott olyan munkákra, amelyeket legalább egy archívumban eltároltak, megőriztek. A szerző szerint a vizsgálatnak vannak korlátai, mint például az, hogy csak a DOI-s cikkeket követte, és nem is kereste a munkákat minden digitális adattárban. A szakember a DOI-regisztrációs ügynökségek által nyújtott szigorúbb követelményekben, valamint a kutatók és a kiadók edukációjában látja a megoldást, teszi hozzá a hvg.
