Egy friss tanulmány alapján olyan Naprendszeren kívüli bolygót, azaz exobolygót találtak, amelyet teljes egészében mély óceán boríthat – írja a The Guardian. A James Webb űrteleszkóp (JWST) segítségével vízgőzt, valamint metán és szén-dioxid kémiai jeleit mutatták ki az égitest légkörében.
Az objektum körülbelül kétszer nagyobb a Földnél, és kozmológiai szempontból közel, nagyjából 70 fényévre található. A kutatók szerint a kémiai jelek alapján az égitest egy, az egész felszínt beborító óceánnal bír, légköre pedig hidrogénben gazdag lehet. Igaz, földi szemmel a bolygó így sem tűnik túl barátságosnak.
Az óceán hőmérséklete 100 Celsius-fokos vagy még annál is melegebb lehet
– mondta Nikku Madhusudhan, a Cambridge-i Egyetem munkatársa és a csapat tagja. Magas légköri nyomáson egy ilyen forró óceán még folyékony maradhat, az viszont nem világos, hogy az objektum lakható lehet-e.
Egy másik, kanadai csoport a TOI-270 d jelű bolygót elemezve vitatja az eredményeket. Ezen szakértők ugyanazokat az anyagokat észlelték, ám arra jutottak, hogy az égitest túl forró lehet a folyékony víz számára – hőmérséklete a 4000 Celsius-fokot is elérheti. Björn Benneke, a Montréali Egyetem kutatója és kollégái úgy vélik, hogy az objektumot sziklás felszín boríthatja, és sűrű, hidrogénből és vízgőzből álló légköre lehet.
További megfigyelések szükségesek
Bármelyik elmélet is helyes, az új megfigyelés ismét bizonyítja a JWST képességeit. A teleszkóp többek között a bolygók atmoszféráján átszűrődő fényt vizsgálja, adataiból pedig következtetni lehet a légkör kémiájára.
A TOI-270 d óceánjának potenciális bizonyítéka az ammónia hiánya, amelynek természetes módon kellene előfordulnia egy hidrogénben gazdag légkörben. Az ammónia azonban jól oldódik a vízben, így amennyiben óceán van a bolygón, eltűnhet.
A TOI-270 d kötött tengelyforgású, ami azt jelenti, hogy egyik oldala állandóan a csillaga felé néz, a másik pedig örök sötétségben van. Emiatt szélsőséges eltérés alakul ki a két oldal hőmérséklete között.
Érdekes módon mindkét csapat kimutatta szén-diszulfid jelenlétét.
„Rendkívül óvatosnak kell lennünk, hogy miként kommunikáljuk az ilyen típusú objektumokkal kapcsolatos eredményeket. A nyilvánosság könnyen ráugrik arra a gondolatra, hogy máris életet találtunk” – emelte ki Madhusudhan. A bolygó természetének alaposabb megismerése érdekében további vizsgálatokra lesz szükség.
