A benzinesről elektromos autóra történő átállás egyik legnagyobb problémája a hatótávolság, jelenleg ugyanis a prémium modellek sem képesek 6-700 kilométernél hosszabb távot megtenni egyetlen töltéssel. Dél-koreai kutatók azonban most azt állítják, rájöttek, hogyan lehet átlépni az 1000 kilométeres lélektani határt – írja az IFLScience.
A most futó elektromos autók akkumulátorának egyik alapja a szilícium, amelynek megvan az a bosszantó tulajdonsága, hogy töltés közben kitágul. Az elemek a töltési folyamat során akár háromszorosukra is megdagadhatnak, majd ezt követően visszazsugorodnak. Emiatt nagyrészt nanorészecskeként használják az elemet, amelynek előállítása sokkal összetettebb folyamat, és sokkal költségesebb is.
Ezeket ugyan könnyebb és olcsóbb előállítani, emellett az energiasűrűségük is nagyobb, ám a részecske tágulása már komoly problémát okozhat. A kutatók azonban megtalálták a megoldást: gél-polimer elektrolitot alkalmaztak, amely a töltési folyamat során képes deformálódni a szilícium változó méretével párhuzamosan.
Az akkumulátor teljesítménye stabil volt, és a hagyományos lítium-ion akkumulátorokéhoz hasonló tulajdonságokat mutatott, az energiasűrűség további 40 százalékos javulása mellett. A csapat szerint egy ilyen akkumulátor gyártási folyamata annyira egyszerű, hogy a megközelítés akár az azonnali alkalmazásra is kész lehet.