Jelenleg több mint 4 milliárd ember használja aktívan az internetet, és ez csak növekedni fog a hozzáférés szélesedésével és a világnépesség növekedésével. A webhelyektől az e-mailekig, minden egyes folyamat komoly mennyiségű energiafogyasztást eredményez az adatközpontokban, távközlési hálózatokban és felhasználói eszközökben.
A Website Carbon szén-dioxid-kalkulátor szerint egy átlagos webhely 1,76 g szén-dioxidot termel minden oldalmegtekintéssel. Ez annyit tesz, hogy egy havi 100 ezer oldalmegtekintéssel rendelkező oldal évente kb. 2 112 kg szén-dioxidot bocsát ki, ami egy átlagos benzinüzemű személyautó közel 9000 kilométer alatt elért kibocsátásához hasonlítható.
A szektor tehát nagyban hozzájárul a klímaváltozáshoz, de egyben a hatékonyság és produktivitás motorja is, és óriási szükség is van rá más szektorok dekarbonizálásához is. A Másfélfok szerint azonban ahhoz, hogy ezt kisebb szénlábnyommal érhessük el, okosabban kell a fizikai és digitális infrastruktúrát fejleszteni, és árammal ellátni, ennek érdekében szedtek össze 6 fontos lépést.
Így válhat zöldebbé az internetezés
Első és talán legfontosabb az adatközpontok kizöldítése, amelyek világszerte a globális villamosenergia-felhasználás körülbelül 1 százalékáért felelősek. Bár mára egyre több vállalat állítja, hogy adatközpontjait megújuló energiával látja el, a világ egyes részein még mindig nagyrészt fosszilis-alapú árammal működnek.
Az Apple szerint adatközpontjai, irodái, boltjai és számos gyára 100 százaléka megújuló energiával van ellátva, és ezt több tucat beszállítója is elérte már. Emellett 2030-ra az egész ellátási láncot és termék-portfoliót karbonsemlegessé akarják tenni. A Facebook is 100 százalékban megújuló energiát használ, és 2030-ra szintén karbonsemlegessé akarja tenni ellátási-láncait. Hasonló a helyzet a Microsoftnál is, azonban ahogy arra korábbi cikkünkben is rámutattunk, érdemes kétkedve fogadni az ilyen kijelentéseket.
Mit tehetünk fogyasztóként?
Felhasználóként azzal tehetjük a legtöbbet, ha felelősen fogyasztunk tartalmakat. A Cleanfox spam-elhárító szolgálatának becslése szerint egy átlagos felhasználó évente 2850 kéretlen e-mailt kap a feliratkozások miatt, ami 28,5 kg szén-dioxidért felelős. A hírleveleket tehát érdemes kikerülni. Hasonlóan sok energiát fogyaszt egy videó vagy zeneszám streamelése is.
A BBC szerint a Netflix egy órányi nézése Európában körülbelül 55 g szén-dioxid kibocsátásával jár – ez kb. ugyanannyi, mint négy zacskó pattogatott kukoricát mikrohullámú sütőben elkészíteni. Ennek elkerülése érdekében érdemes kikapcsolni az automatikus lejátszási opciót, bezárni a nem használt videós böngészési ablakokat, ha pedig csak hallgatnánk egy videót, inkább podcastként töltsük be azt.
Persze a zenei formátum is komoly kibocsátást tud eredményezni. Luis Fonsi 2017-es slágere, a Despacito ötmilliárdszoros lejátszása, és letöltése annyi áramot fogyasztott, mint egyetlen évben Csád, Bissau-Guinea, Szomália, Sierra Leone és a Közép-afrikai Köztársaság együttesen. A dal streamelésének teljes kibocsátása meghaladhatja a 250 000 tonna szén-dioxidot.
A kütyüink ugyanis akkor is fogyasztanak áramot, amikor azok ki vannak kapcsolva, de áramellátás alatt vannak. A háztartási áramfogyasztás akár negyedét is kiteheti ez az üresjárati üzemmód — ezt úgy is nevezik, hogy vámpír energia-fogyasztás —, ezért érdemes eszközeinket kikapcsoláskor áramtalanítani is.
A számítógép „alvó” üzemmódban is fogyaszt áramot, ezért érdemes teljesen kikapcsolni, ha 2 óránál hosszabb ideig vagyunk távol. Ha pedig ennél rövidebb ideig hagyjuk magára, akkor érdemes automatikus alvó módot beállítani 10-15 perc passzivitás után. Ha 100-ról 70 százalékra csökkentjük a fényerőt, akkor a monitor által felhasznált energia akár 20 százalékát is megtakaríthatjuk, és ezzel a szemünk is kevésbé fárad. Végül pedig az is előremutató, ha klímatudatosabb szolgáltatók mellett döntünk a hétköznapjainkban, még ha ezért egyes esetekben felárat is kell fizetni.
