Az idei nyáron sorra dőlnek meg a melegrekordok, amely sokakat arra késztet, hogy nemcsak a strandra, hanem még az utcára is magukkal vigyék a naptejüket. Ehhez hasonló készítményeket már évtizedek óta használunk, többek közt azért, hogy megelőzzük a leégést, a bőrrákot, valamint hogy lassabban öregedjen a bőrünk. A naptejek mögött rejlő tudományról azonban kevesebbet tudni – írja az IFLScience.
A naptejek védik a bőrt az ultraibolya (UV) sugárzástól, ezzel lényegében meghosszabbítja azt az időt, amit a Napnak kitéve tölthetünk, mielőtt leégnénk. Az égést akkor tapasztaljuk, amikor az UV-sugárzás károsítja a hámsejteket a bőr legfelső rétegében. Az immunrendszer erre úgy reagál, hogy fokozza a véráramlást a területen, ami miatt a bőr vörösnek és forrónak tűnik.
Ezt megelőzendő, a naptejek elnyelik vagy épp visszaverik az UV-sugarakat, amelyek a kezdeti károsodást okozhatnák. Ahogy a fényvédőknek (kémiai – fizikai), úgy az UV-sugárzásnak is két típusa van: UVA és UVB — ezek közül szinte teljes egészében csak előbbi éri a Földet, különlegessége pedig hogy mélyebben hatol a bőrbe. Szintén az UVA felelős a bőr öregedéséért, míg az UVB-t inkább a leégésért okolják.
Ha röviden akarjuk összefoglalni, azért barnulunk le, mert az UV megnöveli a melanin — a szemünket és hajunkat is színező pigment — termelését, mivel bőrünk megpróbálja megakadályozni a további károsodást. Mivel a napvédő krémek elnyelik vagy visszaverik az UV sugárzást, azok használata megnehezíti a barnulást. Fontos megjegyezni ugyanakkor, hogy egyetlen fényvédő sem blokkolja 100 százalékban az UV-sugarakat, vagyis viselése közben is barnulhatunk egy kicsit.
