Tech hardverteszt

A Sony még mindig tudja, hogyan kell remek tévét készíteni

A Sony idén is egy egész sor okostévével bővítette a kínálatát, amiből mi az OLED paneles, XR-55A80L kódnevű Bravia modellt próbáltuk ki. A japán gyártó képernyőjébe nehéz belekötni (de nem lehetetlen), ami persze az elvárható minimum annak fényében, hogy itthon 700 ezer forintot kell kifizetni érte. Tesztünkből kiderül, pontosan mit is kapunk ezért az összegért.

Ha dizájnról van szó, manapság elég nehéz újat mutatni, és a Sony nem is próbálta ismét feltalálni a televíziót: a kialakítás követi a tavalyi A80K által lefektetett vonalat, és a japánok az LG-vel sem akartak versenybe szállni a vastagságot illetően, így most sem leheletvékony kijelzőt kapunk. Ez persze nem azért van, mert a gyártó nem akar (vagy nem tud) ilyet, az 5,3 centiméteres maximális vastagság főleg az átlagnál komolyabb, a kijelzőt három ponton rezegtető hangrendszernek, és az ehhez szükséges elektronikának köszönhető. A tévé tehát nem simul olyan szépen a falra, mint például az idei LG G3, cserébe viszont alapból jobb hangzást kapunk.

Sony

A képernyőt oldalt és felül vékony, fekete káva öleli körül, az alsó sáv viszont szokás szerint valamivel vastagabb – az összképen ez semmit nem ront, az A80L modell visszafogott és elegáns kivitelezésű. És hiába látjuk majd keveset, ez még a hátlapra is igaz: a kijelző műanyag hátsó burkolatára került fel a kiterjedésében valamivel kisebb, a hangrendszert és a képfeldolgozó technológiát tartalmazó, négyzetrácsos mintájú doboz, aminek a jobb szélén, egy levehető panel mögé bújtatva kaptak helyet az oldalirányba néző csatlakozók és bemenetek.

A VESA-szabványnak köszönhetően a tévé fali konzolra is felhelyezhető, és nem maradt ki a talp sem a csomagból, ami a megszokottnál egy érdekesebb darab. Egyrészt nem igényel csavarozást, csak szépen be kell illeszteni a foglalatába, másrészt három pozícióban is használható.

Az első a legkézenfekvőbb megoldás, a fém talpak ilyenkor kifelé állnak, és a tévének minimum 116 centiméter széles helyre van szüksége a biztonságos elhelyezéshez. Ha ennyi nem áll a rendelkezésünkre, akkor jöhet a második megoldás, mikor a talpak befelé állnak: a készülék ekkor már egy 86 cm széles bútorra is felhelyezhető. Végezetül érdemes tudni, hogy a képernyő doboza tartalmaz két olyan kiegészítőt a talpakhoz, amikkel megemelhetővé válik a tévé és akár egy soundbar is elhelyezhető elé vagy alá, méghozzá úgy, hogy ne lógjon be a képbe – az előbbi két esetnél értelemszerűen fennáll ez a zavaró tényező. A vásárlás előtt érdemes továbbá figyelni arra, hogy legalább 33 centiméter mély felületre van szükség ahhoz, hogy a tévé stabilan álljon.

Sony A talpak lényegében három felhasználási módot biztosítanak.

Van, ami hiányzik

Ami a csatlakozó-felhozatalt illeti, ott megkapunk szinte mindent, amire szükségünk lehet: két USB-A, optikai hangkimenet, hibrid S-Center hangszóróbemenet, LAN és persze a műholdas és egyéb kábelek bemenetei, amiket 4 HDMI egészít ki. És itt kidomborodik, hogy miért került be az előző mondatba a szinte: a négyből csak kettő HDMI 2.1 (48 Gbps), és szokás szerint ebből az egyik eARC/ARC támogatást is kapott. Ez az átlagos felhasználók jelentős részének 2023-ban elég lesz, viszont az úgynevezett power userek azért ennél többet várnak egy 700 ezer forintos tévétől.

Ha valakinek van egy eARC kompatibilis hangrendszere, azt a funkciót támogató HDMI 2.1 portra fogja köti, és ha emellé egy PS5-öt és egy Xbox Series X-et is használ, vagy valamelyik konzol mellé egy PC-t, akkor már dönteni kell, hogy melyik gépnél mond le a 2.1-es szabvány előnyeiről (4K/120 Hz, VRR, ALLM). Manapság a két HDMI 2.1 sokszor egész egyszerűen nem elég, és ha már a „szűkös” keresztmetszetről beszélünk, akkor az is negatívum, hogy a Sony eszköze még mindig nem támogatja a WiFi 6-ot, és a Bluetooth is csak 4.2-es. Szerencsére a kétcsatornás wifi azért már itt is megvan, így a tévé képes csatlakozni a 2.4 és 5 GHz-es otthoni hálózatokhoz is.

Sony A mindössze kettő darab HDMI 2.1 sokaknak manapság már kevés lesz.

Az XR-55A80L kódnévben az 55 a méretet jelzi, tehát a tesztpéldány egy 55 hüvelykes modell volt, de a készülék elérhető 65, 77 és 83 hüvelykes méretben is. A Sony tévéjébe került OLED panel ugyan nem a piacon elérhető legfejlettebb technológia, de ezt a teljesítmény alapján nehéz lenne megmondani, ugyanis, ha megfelelő tartalommal „etetjük”, akkor ez a készülék megmutatja, hogy miért kerül háromszor annyiba, mint egy teljesen átlagos LCD televízió. A felbontás természetesen 4K (3840 x 2160 pixel), és a készülék támogatja a HDR10, HLG és Dolby Vision HDR formátumokat.

De mi is az a HDR?

A HDR (high dynamic range) technológia lényege, hogy képes a 10 bites vagy 12 bites színtárolásra, ami 10 bit esetén több mint egymilliárd, míg 12 bitnél 68 milliárdnál is több szín megjelenítését teszi lehetővé. A kijelzőn ez a nem HDR tartalmaknál sokkal valóságosabb és színhűbb képvilágot, illetve sokkal részletgazdagabb megjelenítést eredményez – és ez kiemelten igaz a kép átlagnál sötétebb vagy világosabb részeire.

Képben hibátlan

Nyilván sima tévézésre is alkalmas ez a készülék, de az organikus diódákból felépülő, tökéletes feketéket és végtelen kontrasztot produkáló OLED panel akkor mutatja meg a képességeit, ha kiváló minőségű, HDR-rel megtámogatott filmeket és sorozatokat játszunk le rajta, Blu-Ray-ről, letöltött fájlokból vagy azon streamingszolgáltatásokból, amelyeknél elérhetők magas dinamikatartományú tartalmak. A Sony saját gyártású, a képmegjelenítésért felelős Cognitive Processor XR chipje csodát művel, és tényleg döbbenetes minőségben, mozgásmegjelenítési probléma nélkül élvezhetjük a kedvenceinket, legyen szó a Top Gun: Maverick felhők felett játszódó jeleneteiről vagy éppen a 2022-es The Batman főleg sötétben zajló cselekményéről.

A színek csodásak, a dinamika tökéletes, filmmaker módban minden úgy néz ki, ahogy az alkotók megálmodták, és a panel fényereje hiába nem ér a modernebb OLED vagy Quantum Dot OLED variánsok nyomába, szakértőnek kell lenni, hogy bele tudjunk kötni a látványba.

Mindezt tetézi a Sony sajátos hangrendszere, melynek lényege, hogy a képernyő rezegtetésével biztosít az átlag beépített hangrendszereknél sokkal részletesebb és kellemesebb hangélményt. A basszus ugyan lehetne erősebb, a robbanások a két mélynyomó ellenére sem „ütnek” akkorát, mint illenék, de az összhatásra mégsem lehet panasz, hiszen még némi térélményt is kapunk, a hangok szépen betöltik a teret, és sokkal jobb atmoszférát teremtenek, mint a piacon jelenleg elérhető többi megoldás. Nyilván egy komolyabb soundbarral vagy házimozi rendszerrel ez sehogy nem veszi fel a versenyt, de ez nem is volt cél, viszont, ha valaki ilyesmivel nem rendelkezik, az tényleg értékelhető hangot is kap a gyönyörű kép mellé a pénzéért.

Sony A hangot a panel rezegtetésével állítja elő a tévé, méghozzá három aktuátor segítségével.

Operációs rendszerként Google Tv várja a felhasználókat, amit Google-fiókkal pillanatok alatt be lehet állítani, vannak opciók a testreszabáshoz, és ami talán a legfontosabb, hogy az összes fontos alkalmazás (Netflix, HBO Max, Disney+, Amazon Prime Video, YouTube stb.) elérhető ezen a rendszeren, ami az elmúlt években komoly fejlődésen esett át. Ennek hála fagyások, akadások már nem keserítik az ember életét, a kezelés és a menürendszer pedig villámgyorsan megtanulható.

Fontos továbbá, hogy a HDR-képességeknek és a HDMI 2.1-nek hála ez a kijelző tökéletes választás konzolos játékhoz is. Sony-termékről lévén szó a tévé főleg a PlayStation 5-tel lesz nagy barátságban szinte az első pillanattól, hiszen a konzolt érzékelve a tévé például automatikusan beállítja a HDR-t a lehető legszebb látvány érdekében. A gyártó emellett előállt egy Gamer menüvel is, ahol úgy szabható testre a látvány, hogy a legjobb videójátékos élményt kapjuk.

Mindent egybevéve a Bravia XR-55A80L egy remek okostelevízió, aminek az egyes specifikációiba ugyan bele lehet kötni, de a legfontosabb tényezőt, a látványt illetően nem lehet okunk panaszra. Persze fontos hangsúlyozni, hogy 700 ezret csak annak érdemes fizetnie ezért a modellért, aki ki is használja a benne rejlő képességeket, tehát megfelelő forrásból néz filmeket, és mellé esetleg még azt is komolyan veszi, hogy a lehető legtöbbet hozza ki a képernyőre kötött konzolokból. Ha valaki csak egy alap Netflix-előfizetés mellé, illetve hagyományos tévézéshez keres kijelzőt, annak egy szerényebb, de ennek megfelelően sokkal olcsóbb modell is bőven elég lesz.

Kapcsolódó
Nem bírom a kézikonzolokat, de ezt a gépet fogva elismerően bólogattam
Alig három hónapja még áprilisi tréfának tűnt, most pedig itt van a kezünkben: az Asus megcsinálta a Steam Deck hordozható számítógép (vagy ha úgy tetszik, kézikonzol) konkurenciáját, amely sokoldalúbb eszköz lett a legnagyobb riválisánál.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik