A fiatal tehetségek menedzselése előtt sokáig te magad is játszottál. Hogy kezdődött ez a szenvedély?
Az esporttal való kapcsolatom ott kezdődött, hogy 13-14 évesen egy komplett nyarat töltöttem a gazdagréti kosárpályán. Aztán egyszer, amikor hazaindultam, megláttam hogy nyílt egy LAN-klub az egyik panelház aljában. Így lényegében egy pillanat alatt véget ért a kosaras karrierem, és kezdetét vette az esport. A kosár azóta is megmaradt hobbinak, visszatekintve viszont úgy érzem, többet értem el az esportban, mint amit a kosárlabdában elérhettem volna. Hozzáteszem, ez még a kilencvenes évek végén volt, olyan régen, hogy akkor még kockának hívtak minket, nem esportolónak.
Nagyot fordult azóta a világ: sok külföldi fiatal már ebből szerez megélhetést, és még többen vannak, akik napi szinten űzik hobbiként a játékot.
Az esport szerintem azért tart ott, ahol, mert idehaza is közel egymillió olyan ember van, aki akár heti többször is leül játszani: ez a hobbija, esetleg még annál is komolyabban veszi. Külföldön természetesen ennél is sokkal nagyobb volumenről beszélünk. Amikor Kínában vagy Indiában 150 millióan játszanak a PUBG Mobile-lal, elkerülhetetlen hogy kiépüljön a játék köré egy elképesztő méretű iparág. Ázsia minden szempontból az egyik legfejlettebb ezen a téren: az ezredforduló környékén már voltak olyan profik náluk, akik megéltek a játékból. Európába ez csak a 2010-es években gyűrűzött be igazán, itt kapcsolódott be Magyarország is.
Mikor került szóba először a Lenovo Legion Honvéd Esport Akadémia megalapítása?
Én személyesen 2017 októberében jöttem be először a Honvéd elnökéhez, Gergely Istvánhoz, 2018 februárjában pedig már meg is tartottam az első edzést – tehát mondhatni, hogy nagyon gyorsan történt minden. A Honvéd az első esport klubcsapatok között volt Magyarországon, előtte csak a Diósgyőrnek és az MTK-nak volt ilyen szakosztálya, de náluk leginkább a FIFA volt a főszerepben. Nálunk a Counter-Strike, a Valorant, és a League of Legends vonzza a legtöbb játékost.
Ami nagy különbség köztük és a Budapesti Honvéd között, hogy mi kezdetben nem játékosokat igazoltunk, hanem az utánpótlás nevelésére helyeztük a hangsúlyt. Tehát ahelyett, hogy lett volna 4-5 profi játékosunk, egy év alatt megfordult nálunk 4-500 érdeklődő. Ahhoz persze hatalmas szerencse kell, hogy helyben találjunk olyan tehetségeket, akikből később komoly versenyző lehet. Szerencsére azért erre is volt példa, Counter-Strike-ban és League of Legendsben is volt olyan, aki nálunk lett felfedezve, és később magyar bajnok lett.
Mennyire változtatta meg az esport helyzetét a koronavírus?
Ha az esport egészét nézzük, azt is mondhatjuk, hogy segített a felfutásban a karantén időszaka. Egyéb sportrendezvények hiányában a tévék elkezdtek esport eseményeket közvetíteni, és az erre irányuló fogadások is ekkor jelentek meg igazán itthon.
Csapatszinten mit tapasztaltatok?
Nálunk a Covid alatt megszűntek a helyszíni edzések, így már nemcsak budapestiek jöttek hozzánk, hanem mindenhonnan, az ország összes tájáról. Bár az esport kapcsán hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy ugyanúgy lehet otthonról is csinálni, azt tapasztaltuk, hogy sokat javít a teljesítményen, ha a fiatalok egy légtérben játszanak. A járvány alatt aztán mi is elfordultunk abba az irányba, hogy profi, félprofi csapatokat kezdjünk el keresni, úgy, hogy beépítjük azokat a játékosokat, akik a Honvédban nevelkedtek. Én egy ideje már inkább a versenyeztetésre koncentrálok, de szerencsére van egy segítőm, aki levezényli az edzéseket, kutatja a tehetségeket.
Az edzéseken kívül milyen egyéb foglalkozásokat biztosít a játékosoknak az akadémia?
Amikor elindítottuk a csapatot, az első egy-két évben rengeteg gyerek megfordult nálunk. Tudtuk, hogy szerepünk van abban, hogy többet mozogjanak, így olyan kondi edzéseket szerveztünk, amiken ha részt vettek, olcsóbban jöhettek játszani. Emellett a mai napig van egy csapatpszichológus, aki szabadidejében foglalkozik a játékosokkal, ha igénylik. Fontos kiemelni, hogy itt elsősorban tinédzserekről és fiatal felnőttekről van szó, akiknek sokszor nehezükre esik az iskola, a munka és egyéb elfoglaltságok mellett rendszeresen időt szakítani az esportra.
Mi az átlag korosztály az esport csapatoknál?
Túlzás nélkül azt lehet mondani, hogy a játékosok 90 százaléka 16 és 26 év közötti. Ez nem csak nálunk van így, jelenleg nem nagyon van olyan világszintű játékos, aki 30 fölött is sorra nyeri a versenyeket. Ehhez köze lehet annak, hogy a többi sporthoz képest itt gyorsabban kiöregednek a játékosok: lassul a reakcióidő, miközben sokszor ezredmásodperceken múlik egy-egy győzelem. Magyarországon viszont a nyugati országoktól eltérően még csak kevés profi szerződéssel rendelkező játékos van, és ők is leginkább csak pénzdíjazású versenyeken tudnak jövedelemhez jutni, amit a csapatunk bónusszal egészít ki. Rendszer tekintetében a hagyományos sportágak közül tehát a teniszhez hasonlít leginkább az esport.
Mivel lehetne felemelni az esportot a többi sportág, vagy akár a játékstreamek népszerűségének szintjére?
Hatalmas előrelépés lenne a szurkolói kultúra fejlesztése, vagyis ha többen néznék az esport versenyeket online, vagy akár élőben. Jelenleg az a helyzet, hogy az influenszerek által készített online streamek sokkal több nézőt vonzanak, mint ha a két legjobb magyar Counter-Strike-csapat játszik egymással. Ezen felül ott van a pénz kérdése is. A nagy cégek évek óta tudják, hogy a fiatalokat csak az interneten lehet elérni, így sokat fektetnek esportos tartalmakba is. A Lenovo például 5 éve névadó támogatója a csapatunknak, ez pedig mindkét fél márkaértékét növeli.
A napokban lett 5 éves a Magyar Esport Szövetség. Milyen változások történtek azóta?
A Magyar Esport Szövetség megalapítása egy jó első lépés volt, ám ez a szervezet és a csapatok akkor tudnának igazán kiteljesedni, ha a cégekhez hasonlóan az állam is megtámogatná a szakágat. Bízunk benne, hogy erre hamarosan sor kerül, és már vannak biztató jelek. A Honvédelmi Sportszövetség nemrégiben elindított egy Digital Warrios elnevezésű sorozatot, melynek keretében Counter-Strike, PUBG, valamint World of Tanks-versenyeket rendeznek.