Nagy teljesítményű ipari drónok, Hold feltérképezésére használt lézerszkenner, hőkamerák és más csúcseszközök. Ezekből áll össze az a rendszer, amit a világ különböző hadseregeitől kezdve a mezőgazdaságon át az ipari felhasználásig számos területen alkalmaznak.
A technológiát a mérnökökből, drónpilótákból, fotós és videós szakemberekből álló magyar csapat, a Lumen Drone Services hozta el a régiónkba. A rendszer az amerikai villamosenergia-hálózat felügyeletére, japán vulkán megfigyelésére éppúgy alkalmas, mint a brazil szélerőmű-park karbantartására. Idehaza a sokmilliós fejlesztés segítségével római kori romokat tárnak fel, sőt, a Puskás Aréna pontos, digitális mása is ezzel készül majd el.
A rendszer lelke a DJI Matrice 300, vagyis egy elég komoly teljesítményű és teherbírású drón, amit a legkülönfélébb mérésekre alkalmas szerkezetekkel lehet felszerelni. Az eszköz a hőkamerák és a lézerszkennerek segítségével átlát a legsűrűbb növényzeten. Óriási területet képes feltérképezni, letapogatni és annak centiméterre pontos, digitális modelljét létrehozni. A mesterséges intelligencia révén pedig rendkívüli magasságból tud célpontokat követni – nagyjából úgy, mint ahogyan azt a pár évtizeddel ezelőtti filmekben láthattuk. A rendszer számtalan területen alkalmazható. Így fordulhat elő, hogy ezt az alapvetően civil eszközt még az ukrán háborúban is bevetik. Bár erre reagálva a gyártó leállította az Ukrajnába és Oroszországba történő kiszállításait.
Az úgynevezett lézerszkennelés technológiája az Apollo küldetések révén vált közismertté: ezzel a módszerrel végeztek térképészeti felméréseket a Hold felszínén. Az eljárás a magyar régészek munkáját is jelentős mértékben megkönnyíti: a lézeres felmérést követően egy olyan, pontfelhőből álló felszínmodellt kapunk, amelyről egy kattintással eltüntethetők például a fák. Így azonnal láthatóvá válnak a domborzati viszonyok, ezzel együtt az egykori város nyomai is.
A szakemberek így meg tudják állapítani, hogy hol érdemes ásatásokat folytatni, pontosan ki tudják következtetni merre találhatók a római épületek falai. A feltárás ugrásszerűen felgyorsul így, hiszen a drón és a lézer segítségével végzett felmérés mindössze bő fél napot vett igénybe.
Következő célpont a Puskás
Hamarosan a Puskás Arénáról is így készül „digitális lenyomat”, ami centiméter pontosságú és részletességű 3 dimenziós modell lesz, számos céllal. Egy ilyen „lenyomat” a karbantartási feladatok során éppúgy hasznos, mint a mindennapi üzemeltetésben.
Elég csak arra gondolni, hogy a közeljövőben nem kell órák alatt személyesen körbejárni a létesítményt egy-egy rendezvény megtervezése miatt. Ezt meg lehet majd tenni a stadion élethű, digitális másában, például a virtuális valóságban. De nem csak egy-egy sportesemény, vagy koncert kapcsán lehet ez hasznos, hanem az esetleges fejlesztések, bővítések, vagy egyéb módosítások során is. A felméréseknél már nem lesz szükség például ipari alpinistákra, hiszen elérhető lesz a bármelyik tervezőszoftverbe integrálható digitális nyersanyag.
Az említetteken túl rendkívül sok felhasználási módja létezik még a rendszernek. Emberi élet kockáztatása nélkül válnak ellenőrizhetővé különböző erőművek, megoldható vele magas feszültségű vezetékek állapotfelmérése, vagy akár esetleges szivárgások ellenőrzése. Az autópályák és más építkezések még pontosabban tervezhetők, hiszen jóval több és részletesebb információ nyerhető a helyszínről. Adott esetben kevesebb földmunkára, kevesebb fa kivágására lehet szükség. A sok emeletnyi magasságú ipari létesítmények és antennák biztonságosan ellenőrizhetők – anélkül, hogy bárkinek fel kellene másznia azokra.
