Egy friss kutatás szerint a társadalmi egyenlőtlenségek jelentősebb hatással vannak a nagyvárosokban tapasztalt vízhiányos időszakok kialakulására, mint a klímaváltozás, vagy a népesség növekedése – írja az Euronews.
A felmérés a több mint négy és fél millió lakossal bíró dél-afrikai Fokvárosra összpontosított, ahol az anyagi nehézségekkel küzdő embernek sokszor csak az alap higiéniai szükségleteinek ellátására elegendő a vízmennyiség, amihez hozzáfér, vagy talán még arra sem. Ezzel szemben a városi vagyonos réteg körében meglehetősen gyakori a vízpazarlás.
A legszegényebbek, vagyis a népesség 64 százaléka ezzel szemben a teljes fogyasztás 27 százalékáért felel csak. A dél-afrikai gazdagok jellemzően nem alapvető szükségletekre használják fel részüket, hanem olyan luxustevékenységekre, mint az úszómedencék feltöltése, vagy a gyep zölden tartása.
Hannah Cloke, a Readingi Egyetem hidrológusa és a tanulmány társszerzője szerint az éghajlatváltozás és a népességnövekedés miatt egyre értékesebb a víz, ám a szegények sokszor épp a gazdagok túlfogyasztása miatt nem férnek hozzá kellő mennyiségben.
A kutatók szerint a világ 80 városa, köztük London, Barcelona, Róma, Isztambul, Tokió és Moszkva is hasonló problémákkal szembesülhet hamarosan. A hidrológus hozzátette: az elmúlt 20 évben több mint 80 város szenvedett vízhiánytól az aszályok, vagy épp a túlfogyasztás miatt, az előrejelzések pedig azt mutatják, a társadalmi egyenlőtlenségek következtében még súlyosabbá válhat ezek következménye.
