A klímaváltozás idén kétségtelenül bekopogtatott az ajtónkon: először az aszályok, aztán pedig a hirtelen lezúduló ésőzések tettek kárt a termésekben. Emellett rengeteg invazív kártevő és betegség kezdett el terjedni, amelyek következtében évek óta nem látott áruhiány alakult ki. Ezek a természeti körülmények szakértők szerint egyre csak rosszabbak lesznek az elkövetkezendő években, amely egyebek mellett a kávétermesztésre is rányomja a bélyegét. A probléma már akkora, hogy az egyik legnagyobb márka, a Nespresso is figyelmeztetést tett közzé.
A svájci Nestlé csoporthoz tartozó vállalat különösen kávékapszuláiról vált ismertté az elmúlt években. Az oldalukon megjelent, fenntarthatósággal kapcsolatos közleményükben kifejtik, hogy mivel a babok minősége nagyban függ a klimatikus viszonyoktól, elkerülhetetlen, hogy a felmelegedés hatására kár keletkezzen. Mint írják, ez a vadon termő kávéfajták 60 százalékát érintheti majd, így egyre kevesebb terem majd világszerte. 2050-re a jelenleg kávétermesztésre használt földek 50 százaléka alkalmatlanná válhat a termesztésre.
A problémához az is hozzáadhat, hogy sok helyütt az ültetvények már túl vannak a csúcson aktív termőidőszakuk tekintetében, így jobban ki vannak téve a kórokozók terjedésének. Ezt orvosolandó, a világon nagyjából 4 millió hektárnyi ültetvényt kellene rehabilitálni és megújítani. Ha ezt megtennék, a globális termelés 5–20 százalékkal nőhetne, ha azonban nem történik meg, a termelésből óriási terület fog kiesni.
A gyártó szerint az arabica kávé jövője különösen borús lehet. Ennek virágzásához ugyanis 18 és 21 Celsius-fok közötti hőmérséklet és meghatározott mennyiségű esőre van szükség – amely leginkább a trópusi hegyvidékeken található meg. A hőmérséklet emelkedésével az arabica kávé ültetvényeket még magasabbra költöztethetik, ami jelentős mértékű erdőírtáshoz vezetne. Etiópiában az emelkedő hőmérséklet hatására már több ezer hektár kávéültetvény veszett oda, ami miatt a kormány arra ösztönzi a gazdákat, hogy a kávétermesztést magasabb fekvésű területekre helyezzék át. Ez azonban rendkívül káros következményekkel jár.
Ezért a vállalat azt javasolja, nagy ültetvények helyett inkább a farmszerű gazdaságokat kellene előnyben részesíteni a termelés során. Sokat segíthetnek emellett a tudományos kutatások is. A vállalat végül arra biztatja az erdőirtással járó luxuscikkek legfőbb fogyasztóiként megnevezett nyugati, európai országokat, hogy fogadjanak el olyan jogszabályokat, amelyek nem hogy ösztönzik, inkább büntetik a pálmaolajhoz és szójához hasonló, káros tevékenységgel járó termékek behozatalát.
