A sötét anyag a modern csillagászat egyik nagy rejtélye: gravitációs hatásai alapján tudjuk, hogy ez adja a világegyetem tömegének nagy részét, közvetlenül megfigyelni viszont egyelőre nem lehet. Egyes szakértők úgy vélik, hogy a sötét anyag hátterében az ősrobbanással megszülető gravitonok állnak. Egy új tanulmányban a szerzők még tovább mennek, és azt írják, ezek a feltételezett elemi részecskék extra dimenziókból származhatnak – számol be a Live Science.
A friss számítások alapján a gravitonok megfelelő mennyiségben keletkezhettek ahhoz, hogy megmagyarázzák a sötét anyagot. Giacomo Cacciapaglia, a Lyoni Egyetem munkatársa és a csapat tagja szerint a nagy tömegű gravitonok a hagyományos részecskék ütközésével alakulhattak ki az univerzum kezdetén.
Mint hozzátette, eddig úgy vélték, hogy ezek az ütközések túl ritkák voltak ahhoz, hogy elég graviton szülessen. Az új eredmények azonban azt mutatják, hogy megfelelő mennyiségű graviton jöhetett létre a korszakban. Ha léteznek ezek a részecskék, tömegük nem több az elketronok tömegének kétszeresénél.
A kutatók a megfigyelhető három térbeli, illetve egy időbeli dimenzió mellett létező dimenziók bizonyítékait keresték, amikor a hipotetikus gravitonokra bukkantak.
A létrejövő részecskék gyenge interakcióba léphetnek a hagyományos anyaggal, a kölcsönhatás pedig csakis a tömegvonzás révén létezhet. Ez összhangban van a sötét anyaggal kapcsolatos ismereteinkkel. A szakértők úgy gondolják, hogy a gravitonok hosszú időn át stabilak maradhatnak, és lassan alakulhatnak ki.
A kutatók bíznak benne, hogy a jövő erősebb részecskegyorsítóiban észlelhetik majd a sötét anyag részecskéit. Ilyen berendezés lesz a CERN Future Circular Collider nevű berendezése, amley 2035-ben kezdhet el üzemelni.
