A webkamerák piacának értéke a pandémia kitörésének évében, 2020-ban 6,85 milliárd USD volt, a szakértők szerint 2028-ra ez az érték 12,9%-os növekedést érhet el. A legnagyobb piac az észak-amerikai, amely bevételben a világpiac több mint 35%-át teszi ki, de az előrejelzések szerint az ázsiai csendes-óceáni térség fogja a legnagyobb növekedést produkálni mind a bevétel, mind a legyártott mennyiség tekintetében a következő években.
A webkamerák Magyarországon is az egyik legkeresettebb elektronikai eszköznek számítanak. „A pandémia első évének márciusában a MediaMarkt négyszer annyi webkamerát értékesített, mint az azt megelőző évben, emiatt rendkívüli gyorsasággal kellett újra és újra feltöltenünk a készleteinket. Azt tapasztaljuk, hogy a megbízható minőség a webkamerák esetében is elvárás a vásárlók részéről. Ezen felül kollégáink visszajelzései alapján a legtöbben a biztonsági kockázatokról érdeklődnek vásárlás előtt. – mondta el Papp Balázs, a MediaMarkt kategóriamenedzsere.
A Kocsis Tamás, az Alverad Technology Focus Kft. kiberbiztonsági szakértője által jegyzett, az interneten keresztül elérhetővé vált webkamerák használatával és kockázataival foglalkozó tanulmány szerint több tényező is közre játszhat abban, hogy illetéktelenek betekinthetnek a kameraképekbe és a videófolyamokba a világhálón. A felhasználók technikai ismerete és a biztonsági beállítások hiánya mellett az is előfordul, hogy noha egyedi jelszóval és felhasználónévvel védik a hozzáférést, a sérülékenységek, hiányosságok miatt jogosulatlan személyek nézik és értékesítik a kamerák által rögzített anyagokat.
A feketepiaci vagy DarkNet csoportok és fórumok oldalain nemcsak a felhasználók magán- és intimszférájáról készült felvételeket értékesítik, de a kamerákhoz való hozzáférés eszközei – streaming adatok, jelszavak, szoftverek stb. – is kelendőek haszonszerzés vagy zsarolás céljából. A lakásokban vagy irodaépületekben elhelyezett, helytelenül beállított kamerák és kamerarendszerek révén az illetékteleneknek lehetőségük van a nap minden percében távolról megfigyelni a gyanútlan áldozatokat, azok környezetét, napi rutinját. Ez kedvez a betörőknek, hiszen kifigyelhetik, hogy mikor nem tartózkodik senki az épületben, milyen biztonsági berendezésekkel védik az ingatlant stb.
A gyermekek is fokozott veszélynek vannak kitéve
A megfigyeléseket elkerülendő sokan fizikai „zárakat” alkalmaznak a laptop- vagy számítógépre csatlakoztatott kamerák használaton kívüli „megvakítása” érdekében. Ilyen például a felragasztott sebtapasz vagy a manuálisan elhúzható kameratakaró. Csakhogy azoknál a biztonsági- vagy megfigyelő kameráknál, amiket távolról tudnak elérni a felhasználók, ezek a módszerek nem alkalmazhatók (pl. bébiőr).
A magán- vagy intimszféra megsértése és a betörések kockázata mellett a gyermekek is ki vannak téve a rosszul konfigurált, könnyen hozzáférhető eszközök segítségével végrehajtott illegális tevékenységeknek.
A gyermekek elleni szexuális bűnelkövetések aránya évről évre magasabb, az efféle bűncselekmények adataihoz pedig a különböző megfigyelő eszközökkel való visszaélések esetszámai is hozzáadódnak. Az InHope nevű nemzetközi szervezet, amely a gyermekpornográfia ellen küzd, és amelyben már Magyarország is képviselteti magát, közreadta, hogy 2017-ben 87 930 eset érkezett be hozzájuk, míg 2019-ben már 183 788 eseményt kellett kezelniük. Az interneten névtelenül vadászó ragadozók célpontjai kisgyermekek és tinédzserek is lehetnek.
Mit tehetnek a felhasználók?
Kocsis szerint az első és legfontosabb, hogy ne vásároljon senki ismeretlen forrásból származó, olcsó és megbízhatatlan termékeket. Lényeges még, hogy a beszerzés előtt tanulmányozzuk a kiválasztott eszközt, olvassunk utána szakfórumokban, és mindenképpen ellenőrizzük a biztonsági funkciókat.
A szakember arra is figyelmeztet, hogy beüzemeléskor alaposan olvassuk át az eszközhöz tartozó dokumentációkat, telepítő leírásokat. Frissítsük a legújabb verzióra, továbbá változtassuk meg, illetve hozzunk létre egyedi felhasználónevet és jelszót a menedzsment felülethez, a kliensekhez, a streaming alkalmazásokhoz.
Érdemes letiltani az alapértelmezett és a nem használt, felesleges felhasználókat, továbbá a titkosítatlan kommunikációt (HTTP), majd engedélyezni és használni a titkosított kommunikációt (HTTPS, SSL/TLS). Kerüljük vagy tiltsuk a felhős kapcsolatokat, például a P2P funkció használatát, illetve az UPnP szolgáltatást az eszközben és a routerben egyaránt. Fontos az is, hogy a kamera ne legyen elérhető közvetlenül az internet felől.”
