A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kutatása alapján 2019-ben és 2020-ban is a legalább 16 éves internetezők mintegy fele találkozott tényként közölt, de félrevezető tartalmakkal, jellemzően a közösségi oldalakon. A hatóság közleményében azt írta: a négyezres minta alapján készült online kutatásból az is kiderül, nem mindegy, milyen forrásból tájékozódnak az emberek egy-egy gyanús hírrel kapcsolatban, a rossz forráshasználat ugyanis könnyen félrevezetheti az olvasót.
A kutatás adatai szerint 2020-ban az internetezők 78 százaléka nyilatkozott úgy, hogy időnként ellenőrzi az online források hitelességét, 19 százalékuk pedig mindig utánajár annak, hiteles-e az interneten fellelt információ – emeli ki az MTI. Legtöbben (42 százalék) az online cikkek hivatkozásait, forrásait ellenőrzik, 28 százalékuk jár utána a szerző létezésének, szakmai hátterének, és ugyanilyen arányban kérik ki az ismerősök véleményét az olvasottakról.
A megkérdezettek 23 százaléka valamelyik nagyobb, magyar hírportálon próbál hiteles információhoz jutni. Még ha a valóságban nem is ennyire óvatosak az emberek, a válaszaik arra utalnak, sokan vannak felkészülve arra, hogy esetleges álhírekbe fussanak.
A felmérés kitért az ötödik generációs (5G-s) mobilinternettel kapcsolatos várakozásokra is. Mint minden új technológiához, ehhez is sok félelem és tévhit társul – írták -, és bár a tudományos bizonyítékok, kutatások ezt nem támasztják alá, sok helyen olvasható, hallható az 5G-eszközök keltette sugárzás vélt súlyos egészségkárosító hatása. A kutatásból kiderült: a 16 éves vagy idősebb internetezők nagy többsége – 87 százaléka – találkozott az 5G kifejezéssel. Ötvenhét százalékuk az új technológia esetleges egészségügyi hatásairól is hallott, leginkább a közösségi oldalakon vagy a hírportálokon.
Azok, akik az 5G egészségügyi hatásairól a mobilszolgáltatók honlapjáról értesültek, sokkal inkább bíztak a technológiában. Az 5G egészségügyi hatásairól hallók 31 százaléka próbált utánajárni az információk hitelességének. Legtöbben a cikk forrásait vagy a szerzőt ellenőrizték, egy szakértő blogján néztek utána a témának, esetleg egy ismerősük véleményét kérték ki. Az NMHH szerint a különböző ellenőrzési módok azonban eltérő eredményekkel jártak. Sok esetben az utánajárás nemhogy csökkentette, inkább megerősítette a megalapozatlan félelmeket.
Azoknál, akik az információt egy közösségi oldalon vitatták meg ismerőseikkel vagy azt a témával foglalkozó csoport „buborékjában” ellenőrizték, az 5G-vel kapcsolatos félelem erősödött. E válaszadók több mint fele osztotta a tévhiteket.
Kiemelték: szerencsére olyan eszközök is vannak, amelyek védelmet jelentenek az álhírekkel szemben. A cikkek szerzőjének létezését, szakértelmét ellenőrzők és a valamely hatóság hivatalos oldalát felkereső internetezők közül többen utasították el az 5G-vel kapcsolatos egészségügyi tévhitet – 44-44 százalékos arányban -, mint akik a közösségi média tematikus csoportjaihoz (37 százalék) vagy a közösségi oldalakon az ismerőseikhez (31 százalék) fordultak segítségért.
