A koronavírus idején átalakultak a szokásaink az online térben, általánossá váltak olyan tevékenységek, amik addig csak időszakosan voltak jelen, remek példa erre az online bevásárlás és ügyintézés, valamint a streaming tartalmak fogyasztása. Az Allianz Hungária által készített felmérés arra kereste a választ, hogy mik az ideiglenes és a maradandó változások.
Az egyik fontos megállapítás, hogy a magyarok a nemzetközi átlagnál (7 óra) kevesebb időt töltenek az interneten: a legtöbben (52%) 3-5 órát töltenek a digitális térben naponta korosztálytól függetlenül. A megkérdezettek 18 százaléka több, mint nyolc órát internetezik egy nap, 17 százalékuk pedig valamilyen formában, lényegében egész nap online van. Mindössze 4 százalék, aki kevesebb mint napi 1 órát szán ilyen tevékenységre.
Az egyes generációkat vizsgálva azonban már kissé árnyaltabb kép körvonalazódik. Nem meglepő módon a Z generáció körében a legdominánsabb az egész napos jelenlét: 29 százalékukra igaz. Szorosan követi őket az Y generáció, akik leggyakrabban több, mint 8 órát vannak online (26 százalék). A kor előrehaladtával egyértelműen csökken az interneten töltött idő. A baby boomerek (48 százalékban), az X generáció tagjai (36 százalékban) már átlagosan inkább csak 3 órát töltenek virtuálisan.
A járvány mindazonáltal egyik korosztály internetezési szokásait sem befolyásolta jelentősen. A felmérésben résztvevők többsége (71%) ugyanis újra ugyanannyi időt tölt online, mint a COVID előtt.
Vannak azért kivételek: a kutatásban résztvevők 22 százaléka kevesebb időt tölt digitálisan, mint COVID alatt, de többet, mint COVID előtt. Ennek oka, hogy több mindent intéznek online, mint korábban. 7% számára viszont felértékelődtek a személyes élmények a járványhelyzet hatására, így kevesebb időt töltenek digitálisan, mint COVID előtt.
Erre használjuk az internetet
Leginkább (32 százalékban) munkára használjuk az internetet, amit szorosan követi az ügyintézés (31%) a második helyen. A harmadik, negyedik, illetve ötödik helyen a szabadidős tevékenységek (27%), a kapcsolattartás (26%), illetve a tanulás, információ megszerzése (26%) szerepelnek fej fej mellett.
Ami a rendszeres tevékenységeket illeti, a hírek olvasása (81%) a leggyakoribb gyakran ismétlődő tevékenységünk. 62 százalékunk vásárol, 49 százalékunk hallgat zenét, 42 százalékunk szervez programot, 37 százalékunk fogyaszt videós tartalmakat rendszeresen az interneten.
A járványhelyzet hatására olyan területeken is elérhetővé vált az online ügyintézés, ahol ez korábban nem volt jellemző. A különböző szolgáltatók, bankok, biztosítók egyaránt siettek digitális alternatívát kínálni az ügyfeleiknek. A fogyasztók élnek a digitális lehetőségekkel, és ezt támasztja alá a kutatásban elért előkelő második helye is. A többség (46%) számára egyértelmű, hogy az online ügyintézési lehetőséget választja, amikor lehet, mert gyorsnak, biztonságosnak, és kényelmesnek látja. A megkérdezettek 31 százaléka korlátozások idején a bevásárlás és a pénzügyei intézése során került jobban kapcsolatba különböző mobilos appokkal, webes felületekkel. Maradtak viszont olyan helyzetek, amikor a személyes ügyintézést választják inkább, elővigyázatosságból. 23% továbbra is igyekszik személyesen intézni az ügyeit, mert akkor a legnyugodtabb.
És ennyire félünk
A digitális tevékenységünket több szempontból is az online biztonságérzetünk határozza meg. A megkérdezettek 62 százaléka tart attól, hogy adathalászat áldozata lehet a digitális térben, leginkább a baby boomerek (72%). A Z generáció körében viszont közel annyian félnek tőle, mint ahányan nem (53%). Nemzetközi szinten viszont csak a lakosság 33 százaléka tart a személyes adatokkal való visszaélésektől. Ennél is jobban félünk viszont az álhírektől. A megkérdezettek kétharmada, összesen 67% tart ugyanis tőle, hogy a digitális térben fake newsokkal vezethetik félre. Ettől már a Z generáció tagjai is jobban félnek (67%), náluk csak a baby boomer generáció tagjai ódzkodnak jobban az álhírektől (78%). Mi magyarok ebben a tekintetben is jobban tartunk a fake newstól a nemzetközi átlagnál, világszerte ugyanis mindössze 56 százalékban tartanak ettől az emberek.
A kutatásban résztvevők 72 százaléka nem szokta engedélyezni a személyre szabott online hirdetéseket, a nemzetközi felmérésben résztvevők válaszai alapján globálisan ez a szám kevesebb, 43 százalék. Ennek legfőbb okai, hogy a magyarok úgy érzik, túl sok hirdetés van az interneten (19%), ezek idegesítőek, irrelevánsok számukra (15%), illetve nem akarják, hogy használják a személyes adataikat (14%).
A nemzetközi kutatásában is ugyanazok az indokok szerepelnek az első két helyen. Viszont, míg nálunk dobogós helyet foglal el az adathalászattal kapcsolatos ellenérzés, globális viszonylatban ez csak az utolsó indok a hirdetések letiltásánál. Hazánkban a Z generáció 41 százalékban választja a perszonalizált opciót, ők a leglazábbak ebben a kérdésben az összes korosztály közül. Akik preferálják, leginkább azért engedélyezik őket, mert úgy vannak vele, ha már hirdetésekkel találkoznak, azok olyanok legyenek, amelyek akár érdekelhetik is őket.
