Tavaly 250 millió olyan gépjármű közlekedett a világon, ami kommunikációs hálózatba volt kötve, 2025-től pedig eljöhet az időszak, amikor minden új autó képessé válik a vezeték nélküli kommunikációra. Ezzel kézzelfogható közelségbe kerülhet az önvezető járművek néhány évtizede még csak sci-fikben vizionált korszaka. Ám addig még az autógyártókra, a közlekedési infrastruktúrák tulajdonosaira és főleg a vezeték nélküli hálózatokat üzemeltető cégekre komoly munka vár, mert stabil és széles körű 5G lefedettség nélkül mindez nem valósulhat meg.
A nagyobb adatátviteli kapacitás és az alacsony késleltetés alkalmassá teszi arra az 5G-t, hogy hálózatba kapcsolt járművek sokasága legyen képes valós időben a korábbiaknál lényegesen nagyobb adatmennyiséget küldeni és fogadni, melyek alapján a sofőr – legyen hús-vér ember vagy mesterséges intelligencia – jó döntést tud hozni. Az MI és más feltörekvő technológiák támogatásával gyors ütemben fejlődnek a vezetéstámogatásra, a jobb járműteljesítményre, a forgalomfigyelésre és az energiahatékonyságra vonatkozó fejlettebb szolgáltatások.
A technológia révén az út mentén elhelyezett szenzorok, illetve közlekedésirányító rendszerek jelzést küldenek a járműveknek, így például egy balesetről vagy egy lámpás csomópont terheltségéről azonnal értesülhet a vezető, ami alapján új, gyorsabb útvonalat választhat. Az állandó út-jármű kommunikációs kapcsolat elterjedésével a közlekedés dinamikája alapjaiban változhat meg, hiszen az útvonal és a sebesség automatikus optimalizálása nagyban csökkentheti a nagyvárosok forgalomterhelését és a dugók kialakulásának esélyét.
5G-vel pillanatok alatt feltölthetők egy központi felhőbe a különböző szenzorok által rögzített információkat azon autókról, amik valamilyen szintű önvezető képességgel vannak felszerelve. A felhőben a „központosított” logika képes kiszolgálni több tízezer autót is. Többek közt az ebben rejlő lehetőségeket is vizsgálják a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem kutatói az Ericsson és a Magyar Telekom partnerségével azon a hálózaton, ami tavaly állt üzembe.
A projekt részeként az Ericsson egy komplett 5G teszthálózatot épített ki, amely a BME I épületében beltéren és az épület szomszédságában kültéren egyaránt működik, valamint az Ericsson K+F központjának kutatólaborjában is elérhető. A zalaegerszegi ZalaZONE járműipari tesztpályán számos iparági szereplő együttesen vizsgálja, hogy az önvezető autók hogyan tudnak egymással és a környezetükkel kommunikálni egy központi infrastruktúrán keresztül.
A tesztpályán az Ericsson épített ki 5G teszthálózatot 2019-ben, és partnereivel Magyarországon először mutatott be manővereket 5G hálózaton kommunikáló önvezető járművekkel, valós körülményeket szimuláló környezetben.
A gyors vezeték nélküli kapcsolat a fentiek mellett számos más, a vezető kényelmét szolgáló megoldás bevezetését és alkalmazását teszi lehetővé. Így többek közt az autók fedélzeti számítógépén futó szoftvereket gyorsan, akár egy néhány perces megállás alatt, észrevétlenül frissíteni lehet, aminek köszönhetően már nem csak a pár évenként esedékes időszaki szerviz során végezhető el ez a folyamat. Még a lefrissített HD-térképek is tartalmazhatnak elavult információkat, és ilyen esetekben az autók valós idejű információkat is küldenek a Mobile Edge Cloudnak, ami lehetővé teszi, hogy a mögöttük haladó autók is megkapják a releváns frissítéseket a felhőből. Mindehhez persze az is kell, hogy a gépjárműipari fejlesztések mellett az 5G hálózatok kiépítése, és az ehhez szükséges döntések is kövessék a technológiai fejlesztések ütemét.
