Tech

Nem minden szülő beszélget a gyerekével az internetes zaklatásról

A Telenor megbízásából az Ipsos kutatóintézet januárban megvizsgálta, hogy a magyar szülők mennyire vannak tisztában iskoláskorú gyermekeik internetezési szokásaival és az ezzel kapcsolatos leggyakoribb veszélyekkel. A kutatás eredményeiből kiderül, hogy gyakorlatilag minden szülő szokott gyermekével a tanulásról és az iskolában történtekről beszélgetni, míg csupán kétharmaduk tartja fontosnak, hogy megtárgyalják az internetes zaklatás problémakörét vagy a közösségi oldalak használatának tudnivalóit.

Minden negyedik gyerek volt már csalódott vagy szomorú amiatt, amit az interneten tapasztalt.

A legtöbbször ennek az oka a másnak vagy neki szóló bántó megjegyzés, komment volt, de minden harmadik esetben a nem neki való tartalom adott okot a szomorúságra, ahogy a kevés kapott like- vagy a vártnál alacsonyabb követőszám is megjelent az indokok között. A szülők ennek ellenére kevesebbet beszélnek a gyerekeikkel a netes zaklatásról és viselkedésről, mint az iskolai ügyekről – többek között ezek derültek ki a Biztonságosabb Internet Nap alkalmából készített friss hazai kutatásból. Minél idősebb egy gyerek, a szülők annál kevésbé látnak rá az online tevékenységére, holott a cyberbullying leginkább a tinédzsereket érinti.

A közösségi oldalak mindennaposak a fiatalok életében: a kitöltők gyermekeinek 64 százaléka regisztrált a Facebookon, egyre népszerűbb az Instagram (43 százalék) és a TikTok (39 százalék). Az életkorral egyenesen arányosan nő a közösségi oldalakon való jelenlét: a megkérdezett szülők 9-13. osztályos gyerekei közül szinte mindenkinek (96 százaléka) van Facebook-profilja.

Telenor Legtöbbször megnyugtató eredménnyel zárul, ha a szülő és gyerek átbeszélik a történteket.

A szülők tapasztalatai alapján az iskolás gyerekek 57 százaléka találkozott álhírekkel, felnőtt tartalommal több mint harmaduk (36 százalék), a 9. osztályosnál idősebb diákoknál viszont ez az eredmény már 61 százaléka. Az álhírek esetében a szülők 89 százaléka közvetlenül a gyermektől szerzet tudomást az élményről, és ahol működik a szülő-gyerek közti beszélgetés az internetről, ott a nem kívánatos felnőtt tartalmakról is a gyerekek többsége hajlandó volt beszámolni szüleinek. Jó hír, hogy ahol ilyen eset a szülők tudomására jutott, a kutatás szerint a legtöbbször megnyugtató eredménnyel, közösen átbeszélték a történteket.

Bár a válaszadó szülők 89 százaléka úgy véli, hogy tisztában van vele, gyermeke milyen adatokat oszt meg az interneten, az online tevékenységükre csak az 56 százalékuknak van rálátása. A gyerekek a közösségi oldalakon főleg önmagukról vagy a hobbijukkal kapcsolatban osztanak meg képeket, és jó hír, hogy a lakóhelyre vonatkozó adatokat jellemzően nem teszik közzé. A válaszok alapján a gyerekek 39 százalékával fordult már elő, hogy idegenekkel kommunikált az interneten, ugyanez a 9. feletti diákoknál jelentősebb arányú, 60 százalékukra igaz. Ez a közösségi oldalakon a bejegyzésekhez fűzött hozzászólások, vagy az online játékok esetében természetes is, de

az mindenképpen óvatosságra intő adat, hogy minden 10. tanuló már találkozott magát gyereknek kiadó felnőttel.

Az online bántalmazás, azaz cyberbullying továbbra is jelen van a fiatalok életében, viszont feltételezhető, hogy az érintettek gyakran nem beszélnek róla: míg a szülőknek csupán 14 százaléka tud arról, hogy saját gyereke átélt már online zaklatást, a kutatásban 24 százalékuk tudott olyan másik fiatalról, aki cyberbullying áldozata lett. 10-ből 1 gyerek bevallotta, hogy írt már negatív, bántó megjegyzést másnak. A TudatosNet Online Zaklatás című videójából kiderül, hogy az elkövetők sem mindig ismerik fel tetteik súlyát, ezért fontos a szembesítés, illetve a sértő tartalmak, bejegyzések törlése, jelentése. Hasonlóan a többi netes veszélyforráshoz, a cyberbullying tudatosításában és megoldásában is sokat segíthet, ha a gyerekek a szülőkkel közösen átbeszélik a tapasztalataikat és a lehetséges jó megoldásokat.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik